Vakcinaverseny: újabb gyógyszergyártó cég nyújtja be engedélykérelmét

Nem övezte ekkora figyelem még vakcina kifejlesztését és piacra kerülését, mint a COVID-19 gyilkos járvány kapcsán. Tíz nappal ezelőtt a Pfizer/BioNTech amerikai-német gyógyszergyártó cég, most a szintén amerikai Moderna jelentette be, hogy benyújtja engedélykérelmet az Európiai Uniós és az amerikai hatóságokhoz, írja a qubit.hu a BBC értesüléseire hivatkozva.

A klinikai tesztek végső eredményei alapján a két vakcina 95 százalékban hatásos a koronavírus-fertőzés kivédésében.

Mikor lesz és mennyibe kerül a vakcina?

A gyógyszergyártó cégek óriási versenyt futnak nemcsak az idővel, hanem, hogy mennyiért tudják előállítani a vakcinát, hogy aztán szerződni tudjanak minél több országgal.

Az amerikai és német gyógyszergyártó cégek mellett a bevethetőséghez közel jár az angol Oxford/AstraZeneca is. Itt a vizsgálat időközi adatai három hatékonysági szintet mutattak: az általános hatékonyság 70%, az alacsonyabb 62% és a legmagasabb 90%, derül ki a BBC közléséből. Az oroszok a Sputnik V vakcinával kísérleteznek, amelynek a hatékonysága 91,4% az első dózis beadása után 28 nappal (7 nappal a második dózis után) kapott adatok második időközi elemzése alapján, olvasható az orosz Gamaleya kutatóintézet honlapján.

Az Oxford/AstraZeneca vakcinájának ára előreláthatólag 3 angol font (középárfolyamon 1200 forint), a Pfizer-é 15 (6000 forint), a Sputnik V (3000 forint) és a Moderna oltása 25 fontba (10.000 forint) kerül majd.

A Pfizer és a Moderna elsőkörben az EU-ba és az Egyesült Államokba irányuló kezdeti adagok mellett kötelezte el magát. Az Oxford/AstraZeneca pedig inkább a világ többi országára koncentrál –

mondta Andrea Taylor, a programigazgató asszisztense a Duke Globális Egészségügyi Innovációs Központban – mondta a CNN.

A Moderna oltóanyaga előreláthatólag tömegesen 2021 tavaszán lesz elérhető.

A brit Tribune összegzése szerint gazdag országok és államszövetségek, mint:

az EU, ez Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Japán és Kanada vásárolta fel a következő év végéig rendelkezésre álló készlet több mint háromnegyedét.

A szegényebb országokba is el kell juttatni a vakcinát, hogy a koronavírust karanténba zárhassuk

Márpedig a világ lakosságának legnagyobb része közepes és alacsony jövedelmű országokban lakik, és ezek az emberek így a közelébe se fognak jutni a drágább vakcinának, legalábbis a közeljövőben biztosan nem.

Beszédes, hogy az angol kormány 40 millió adag amerikai-német Pfizer/BioNTech vakcinát rendelt, miközben engedélyeztetés előtt áll a sajátjuk. A brit egészségügyi miniszter azt mondta: amint az oltást engedélyezik, az AstraZeneca ez év végére 4 millió adagot állít elő az Egyesült Királyság számára, és további 40 millió vakcinát 2021. március végéig.

A tárolókapacitások és az oltóhelyek kialakítása még a fejlett világban is jókora feladat elé állíthatja az egészségügyet, hívja fel a figyelmet a Világgazdaság publicisztája. A szegény országokban megoldhatatlannak tűnik rövid idő alatt egy ilyen komplex rendszer kiépítése (reptéri mélyfagyasztó raktárak, hűtőgépjármű-flotta, megfelelő oltási helyek hálózata stb.). A logisztikai és koordinációs gondok Kínában és Indiában is kétségessé teszik az oltóanyag széles körű alkalmazhatóságát, nem is beszélve Afrika és Dél-Amerika számos területét.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) nem véletlenül támogatja a Covax kezdeményezését, amelynek célja 18 milliárd dollár összegyűjtése koronavírus-oltások vásárlására a szegényebb országok számára.

Márpedig a globális koronavírus-járványt akkor tudjuk karanténba zárni, ha a Föld minden zugába eljut a megfelelő oltóanyag. Ne feledjük, hogy a COVID-19 hetek alatt megbénította a Föld lakosságát. A tömeges vakcina csupán akkor lehet hatásos a világjárvány ellen, ha a belső-kínai nagyvárosoktól Kolumbián át Londonig és Budapestig a lehető legtöbb ember, a lehető legkönnyebben hozzáfér.