Idén újra nekünk ajánlhatod fel az adód 1 százalékát!

5 éves lesz a KecsUP március 28-án! 5 éve nyújtunk tá­jé­ko­zó­dá­si pontot a hétköznapokban. Célunk nemcsak füg­get­len­nek lenni, de a leghitelesebb, legmegbízhatóbb és leg­ma­ga­sabb minőségű újságot készíteni a városban. Egy olyan szabad és gondosan szerkesztett platformot, amit minden város megirigyelne.

2023. óta nekünk is felajánlhatod adód 1%-át. Ne hagyd az államkasszában ezt a pénzt, rendelkezz róla, hogy a vidéki média kapja meg!

Áramlat Alapítvány adószáma: 19235743-1-03

NOTESZ – Nyugdíjemelés vagy propaganda?

- Advertisement -

Mint tudjuk, az infláció emelkedésének megfékezéséért a Magyar Nemzeti Bank felelős, mely elvileg független a kormányzattól, azaz a mindenkori hatalomtól, és melynek élén az a Matolcsy György áll, aki szokatlanul optimistán nyilatkozott korábban.

Most kissé borúlátóbb a kormány intézkedéseit elemezve. Az infláció mértékét jelenleg a kormányzat 3,6 százalékra várja. Tekintettel arra, hogy korábban csak három százalékos inflációt várt, most a nyugdíjakat 0,6 százalékkal kívánja pótlólagosan felemelni a kormány, feltehetően a jövő hónapban januárig visszamenőleg.

Az is köztudott, hogy Magyarországon a nyugdíjak emelésére nem a svájci indexálást használják, amikor is figyelembe kellene venni a minimálbér-növekedést is az inflációval együtt, hanem csak az infláció növekedését veszik figyelembe a nyugdíjemeléseknél.

No, de lássuk, mennyi ez a 0,6 százalékos nyugdíjemelés például a száznegyvenezer forintos nyugdíjaknál, amely – ne csodálkozzunk – átlagnyugdíj, legalább is a Statisztikai Hivatal szerint (no comment). Nos, az átlagnyugdíjak tekintetében ez havi nyolcszáznegyven forint nyugdíjemelést jelent. De, hát vannak a hatvan-, sőt harmincezer forintos nyugdíjak is, ott ez az érték, már-mint az emelés mértéke háromszázhatvan, illetve száznyolcvan forint/hó.

Az inflációt átlagosan számolják a Statisztikai Hivatalban, de hát azt tudjuk, hogy az infláció leginkább a legszegényebbeket sújtja, hiszen az ő úgynevezett fogyasztói kosaruk alapvetően az élelmiszerek, és ha idősebbek, a gyógyszereik megvásárlására fordítódik, nem pedig tartós fogyasztási cikkek vásárlására, melyek alacsony inflációs rátával rendelkeznek.

Tudjuk nagyon jól, hogy egyes alapvető élelmiszereknél tíz-húsz százalékos áremelkedésekre számíthatunk, amit ez a nyugdíjemelés eleve nem fedez.

Jobb lenne, ha a kormányzat az ellenzék által oly sokszor hangoztatott és az Európai Unióban is használt úgynevezett svájci indexálásra térne át a nyugdíjemelésekkor, illetve a létminimum alatti nyugdíjakat nagyobb arányban növelné.

Nem tudja az ember elhessegetni a gondolatot arról a tényről, hogy jövőre országgyűlési képvise-lői választások lesznek, és alapvető cél a kormányzat részéről a nyugdíjasok megnyerése politikailag a szavazatszerzés érdekében.

Szó van arról is, hogy a tizenharmadik havi nyugdíjat, melyet a 2008-as pénzügyi világválság miatt az akkori baloldali kormány megszüntetett a költségvetés egyensúlyban tartásának érdekében, ez a kormányzat négy év alatt visszaépíti. Az elmúlt tizenegy évben erre bőven lett volna idő, hogy valamelyik évben az egy havi nyugdíjat a nyugdíjasok részére megfizessék, hiszen a gazdasági eredmények ezt lehetővé tették volna, és ne a választási évre építsék vissza a tizenharmadik nyugdíj felét, ígérvén azt, hogy folytatjuk.

Összefoglalva, propagandafogásnak nem iga-zán nyerő ez a nyugdíjakkal való délibábjáték, vi-szont egyes bértollnokoknál eléri a célját, amikor le is írják, hogy soha ilyen jó dolga nem volt Magyar-országon a nyugdíjasoknak.

Majd, ha eljő a svájci indexálás kora, és a nyomorgó nyugdíjasokat legalább a létminimumra emelik, ami nagyjából százötvenezer forint/hó, akkor mondhatjuk – Petőfi szavaival élve –, hogy „itt van már a Kánaán!”

Persze, tegyük hozzá, nem európai, hanem csak magyar viszonylatban.

ábrahám

- Advertisement -
Exit mobile version