Az Európai Bizottság számos konkrét ügy miatt indította el Magyarországgal szemben a jogállami eljárást, ezek egyike a kormányközeli szereplőkhöz jutó rengeteg agrártámogatás – mondta egy magas rangú bizottsági tisztviselő.
Hivatalosan is elindult az Európai Bizottság jogállami mechanizmusa Magyarországgal szemben, a testület elküldte az ezzel kapcsolatos levelet a kormánynak – hangzott el egy brüsszeli háttérbeszélgetésen. A magyar hatóságoknak két hónapja van rá, hogy reagáljanak a Bizottság felvetéseire.
Ha a Bizottság megkapta a válaszokat, egy hónapig gondolkodhat rajta, majd ismét írhat egy részletesebb levelet a kifogásaival, amire a magyar kormány szintén válaszolhat. Ha ezek után sem sikerül megállapodásra jutni, akkor a Bizottság javaslatot tehet hogy valamilyen jogorvoslati intézkedés történjen az uniós támogatások védelme érdekében.
Erről az uniós állam-, és kormányfőkből álló Tanács dönt majd – pontosabban minősített többséggel elutasíthatja azt. Vagyis a magyar és esetleg a lengyel kormány önmagában nem fogja tudni megakadályozni a szankciót. Az egész folyamat – mint a brüsszeli háttérbeszélgetésen elhangzott – lehet akár néhány hetes is, de
ha mindenki minden határidőt a végsőkig kihasznál, akár kilenc hónapig elhúzódhat.
Az Európai Bizottság súlyos aggályokat fogalmazott meg az uniós támogatások magyarországi felhasználásával kapcsolatban. Ezek többek között a magyar közbeszerzésekre és a pénzügyi ellenőrzésre vonatkoznak. Mint a már idézett uniós tisztviselő elmondta, vizsgálták azt is, hogy
egyes magyar üzletemberek hogyan és mennyi uniós agrártámogatást kaptak az elmúlt években.
(Ismert, hogy számos kormányközeli üzletember, Csányi Sándor, Tiborcz István vagy éppen maga Mészáros Lőrinc is komoly földterületeket szerzett az utóbbi években.)
„Nyomozásokon alapuló információkra is támaszkodtunk, bizonyítékaink is vannak többek között a korábbi pénzalapok nem megfelelő felhasználására is”
– mondta a tisztviselő.
Érdekes, hogy — mint szintén elhangzott – Lengyelországgal kapcsolatban nem indult ilyen eljárás, pedig korábban erről is szóltak hírek. Ez alátámaszthatja azt a vélekedést is, hogy az EU vezetői megpróbálják „leválasztani” az Ukrajna ügyében lojális Lengyelországot a még mindig gyanúsan oroszbarát politikát folytató Magyarországtól.
Ha végül forrásokat vonnak meg, egy adott, már kiírt uniós pályázat nyerteseit – valamilyen saját forrásból – ki kell fizetnie majd a magyar kormánynak, mert a mechanizmus alapelve, hogy a végső kedvezményezettek nem járhatnak rosszul csak azért, mert egy kormány nem jól bánik a pénzekkel.
Igaz, ha a büntetésre hivatkozva az adott kormány mégis megtagadja a kifizetést, a Bizottságnak nincs semmilyen eszköze, hogy ezt kikényszerítse, az esetleg rosszul járt nyertesek saját jogrendszerük alapján indíthatnak pert a forrásokhoz jutás érdekében.
via azonnali.hu
