Idén újra nekünk ajánlhatod fel az adód 1 százalékát!

5 éves lesz a KecsUP március 28-án! 5 éve nyújtunk tá­jé­ko­zó­dá­si pontot a hétköznapokban. Célunk nemcsak füg­get­len­nek lenni, de a leghitelesebb, legmegbízhatóbb és leg­ma­ga­sabb minőségű újságot készíteni a városban. Egy olyan szabad és gondosan szerkesztett platformot, amit minden város megirigyelne.

2023. óta nekünk is felajánlhatod adód 1%-át. Ne hagyd az államkasszában ezt a pénzt, rendelkezz róla, hogy a vidéki média kapja meg!

Áramlat Alapítvány adószáma: 19235743-1-03

Az inflációt jobban érzékeli a lakosság, mint a vállalati szféra

- Advertisement -

Az infláció, az ellátási láncok akadozása és a munkaerőpiaci feszültségek ellenére a vállalatok üzleti klímája még mindig jónak mondható. A feldolgozóipar eurózónát és a térségbeli országokat jellemző beszerzési menedzserindexei (BMI, vagy angolul rövidítve: PMI) zömmel a derűlátó cégvezetők többségére utalnak – igaz, Lengyelország kivétel, itt májusban már a pesszimista vélekedések némi túlsúlyát mérték a közvéleménykutatók, és a legutóbbi adatfelvételek szerint csökkenőbe fordultak az indexek – írja a G7.

Lengyelországban viszonylagos pesszimizmus tapasztalható, három éves összehasonlításban kiemelkedően magas szinten zajlott az ipari termelés, és tavaszra Magyarországon is túllépte az ágazat a járvány előtti teljesítményét. A visegrádi régió többi országából, illetve Európa többi részéről ugyan valamivel kevésbé kedvező adatok érkeztek, de ezek is jórészt a 2019-es szint körül alakultak.

A háztartásokat jellemző adatok azonban arról árulkodnak, hogy a lakosságot már javában érintik a rosszabbra fordult gazdasági körülmények. Magyarországon a GKI közli hónapról hónapra egymással párhuzamosan a vállalati vélekedéseket jellemző üzleti és a lakossági hangulatról árulkodó fogyasztói bizalmi indexeket, amelyek között tavaly nyár óta egyre nagyobb rés tátong.

A lakosság fokozódó borúlátása Európa-szerte jellemző tendencia. Az unió egészét, illetve az eurózónát jellemző adatok szerint a háztartások helyzetértékelése hasonlóan rossz volt májusban, mint 2020 márciusában, amikor a járvány első hullámának nyomán először szembesült lezárásokkal a kontinens lakossága. A környékbeli országokat nézve továbbá Csehország esete emelhető ki, ahol még a 2020 tavaszán mért szintet is bőven alulmúlja a háztartási konjunktúramutató. A romló lakossági kilátások legelső jelei már a kiskereskedelem forgalmi statisztikáit nézve is megmutatkoznak, a reáladatok rendre némi visszaesést mutatnak szerte Európában.

Mindezek ellenére az előrejelzések nem kifejezetten aggasztók: a második félévben mérséklődhet az infláció és enyhülhetnek az ellátási nehézségek. Várhatóan a munkaerő iránti élénk kereslet is fennmarad, hiszen a vállalatok még mindig a gyakran hónapokra visszanyúló restanciájukon igyekeznek lefaragni, habár a foglalkoztatás bővülése lassulhat.

A teljes cikk grafikonokkal a g7.hu-n olvasható.

 

- Advertisement -
Exit mobile version