Április 26-án tartják a Szellemi Tulajdon Világnapját. Az első ilyen eseményt a Szellemi Tulajdon Világszervezetének kezdeményezésére, 2001. április 26-án tartották meg először, azóta pedig minden évben sor kerül rá. De vajon mit értünk szellemi tulajdon alatt, és Kecskeméten éltek-e világhíres feltalálók?
Ezt jelenti a szellemi tulajdon és erre jó
Bár bizonyára sokaknak Rogán Antal találmánya kapcsán lehet ismerős a szellemi tulajdon fogalma, ám azt minden olyan alkotó elme szüleményére értjük, amik találmányok, irodalmi és művészeti alkotások, illetve a kereskedelemben alkalmazott megjelölések, nevek, képek és formák képében jelennek meg. Ezek ugyanis egyaránt jogi védelmet élveznek, mely biztosítja, hogy azoknak a jogosultjai tevékenységükért megfelelő erkölcsi és anyagi elismerést kapjanak.
Alapvetően a szellemitulajdon-jogoknak két nagy ága van: az iparjogvédelmi és a szerzői jogok. Előbbi körbe tartoznak a műszaki jellegű szellemi alkotások, valamint az áruk és szolgáltatások. Az iparjogvédelem a polgári jog egyik sajátos részterülete, amelynek körébe a következő alkotásfajták tartoznak: a találmányok, a használati minták, a dizájnok (formatervezési minták), a növényfajták és a különböző árujelzők, úgymint a védjegyek és a földrajzi árujelzők.
Az iparjogvédelemmel szemben a szerzői jogokról szinte már mindenki hallhatott, ha máshonnan nem is, de az egyes dallopások kapcsán biztosan. Röviden összegezve a fogalom nem jelent mást, mint mindannak a jogi védelmét, amit megalkotunk, s ami egyéni-eredeti jelleggel rendelkezik. Legyen az tanulmány, vers, honlap, grafika vagy egy zenemű. De ide tartozik az az eset is, amikor valaki más szerző művét dolgozza át, feltéve persze, hogy az eredeti mű szerzője az átdolgozáshoz hozzájárult.
Összességében a szellemitulajdon-védelem arra szolgál, hogy megteremtse az egyensúlyt az innovatív megoldások és a kreatív alkotók érdeke, valamint a szélesebb közérdek között. Mindezt pedig azért, hogy elősegítse egy olyan környezet kialakulását, amely a kreativitás és az innováció virágzására épül.
A hírös város híres feltalálója
Bár sokan nem tudnak róla, Kecskemét volt a szülővárosa Moór Emánuel zeneszerzőnek és feltalálónak, a Duplex-Coupler Grand Pianoforte zongora megalkotójának. A Moór Rafael kántor és Neuman Júlia gyermekeként született, német nyelvű polgári zsidó családban nevelkedett. Emánuel zenei tehetsége már fiatalkorában megmutatkozott. Előbb elsajátította a zsidó liturgia zeneiségét, valamint a zeneelmélet, a zenetörténet és a zongorázás alapjait, majd ezeket egy saját stílusban egyesítette. 1880 augusztusában, alig 17 évesen, Kecskeméten is bemutatkozott.
Moór pályafutásában a valódi áttörést azonban nem a nívós oktatóhelyek jelentették, Prága és Bécs, sokkal inkább az, amikor apját meghívták New Yorkba, egy zsinagóga kántori székébe, ahova ő is vele tartott. A tengerentúlon aztán előbb Lili Lehmann zongorakísérője volt, mely idő alatt beutazta az Amerikai Egyesült Államokat, majd 1885-87 között több hangversenyt adott, többek közt Angliában és Németországban.
Moór Emánuel nem csupán zeneszerzőként, de feltalálóként is letette névjegyét. Az ő nevéhez fűződik ugyanis a Duplex-Coupler Grand Pianoforte zongora megtervezése, melynek különlegessége abban áll, hogy egymás felett elhelyezett két klaviatúrájával és kettőző pedáljaival segíti a nagyobb ugrások, fogások, oktávfutamok megszólaltatását, valamint új hanghatásokra is lehetőséget nyújt.
