Komoly turistacsalogató pontok, értékmentő fejlesztések színhelye Jászalsószentgyörgy. A Szarvák Imre vezette településen mindent megtesznek azért, hogy szebbé, élhetőbbé tegyék a saját környezetüket, amivel mások érdeklődését is felkelthetik. Most például ipartörténeti emlékházat avattak fel.
Tóth Béla jászalsószentgyörgyi cipészmester születésének 100 éves évfordulója alkalmából ipartörténeti emlékházat avattak fel Jászalsószentgyörgyön a napokban. A ház létrehozása példaértékű lehet más településeknek is, hiszen a lokálpatriotizmustól kezdve az összefogás erejéig sok mindent megerősít, bizonyít.
A történet ott kezdődött, hogy Nagy Imréné, született Tóth Ágnes édesapja, Tóth Béla szentgyörgyi cipészmester 10 éve meghalt. Szolnokon élő lánya azonban nem hagyta, hogy édesapja emléke, ezzel együtt a településen élt, hasonló “cipőben járó” mesteremberek emléke a ködbe vesszen.
Óriási lelkesedéssel hozta létre a szülői ház helyén megvalósított emlékházat. Ehhez partnerre talált a településéért lelkesen tevékenykedő polgármesterben és a helytörténeti körben.
Mint azt a jász gyökereit büszkén valló Ágnestől megtudtuk, öt évvel ezelőtt láttak a munkához, és felújították azt a házat, amiben 18 évig maga is élt, és amiben kialakították az ipartörténeti emlékházat.
Az épületben Tóth Béla cipészmester szerszámait, használati eszközeit, termékeit állították ki. Van egy műhely és egy szoba, ami a privát szférát is bemutatja. Ezen kívül más, helyi mesterek tárgyai is láthatók, egyebek mellett Weissmüller Béla fodrászmester munkaeszközei, műhelyének bútorai.
A házban visszaállították a kemencét, amiben sütni is lehet majd. Ugyanis kézműves foglalkozásoknak is helyet biztosít az épület.
A szívhez szóló avatáson nagyon sokan jelentek meg. Jelen volt természetesen Szarvák Imre polgármester, Marton Rita, a helytörténeti kör titkára és Simon Károly, a helytörténeti kör alapító elnöke. Gyermekek adtak műsort.
Azt tervezik, hogy az emlékházat rendszeresen látogathatóvá teszik, ezen még dolgoznak. Az udvart is szeretnék szebbé varázsolni, kiülőt terveznek, ahol lehet majd beszélgetni, kisebb rendezvényeket tartani.
Ahogy Ágnes fogalmazott, ezeket a mesterségeket nem lehet megtalálni már sem a településen, de szinte országos szinten sem. Szentgyörgyön például több mint 100 mesterember élt, dolgozott. Bodnártól kezdve, tímáron, szűcsön, csizmadián, szabón át cipészig, akikből legalább 50 volt.
A településen bivalyrezervátum, lovarda, csónakázótó, vadaspark, Erzsébet malom, konditeremmel felszerelt vendégház jött létre, ami mind a helyiek, mind a polgármester munkáját, élni, tenni akarását bizonyítják.
Ha az utókornak csak ezt egy emléket, az ipartörténeti emlkéházat hagyom meg magam után a lányomon kívül, akkor már nem hiába éltem, fogalmazott Ágnes, aki pedagógusként és üzletkötőként dolgozott.
Nyitóképünkön Nagy Imréné Ágnes invitálja be a megjelenteket, mellette Szarvák Imre polgármester.
A cikk a Szol24 és a KecsUP együttműködésének keretében jelenik meg a KecsUP-on is.
