Odacsapott még egyet a kormány a járvány okozta gazdasági kieséstől és a munkaerőhiánytól küszködő vendéglátásnak egy olyan rendelettel, ami mostantól szakképesítést követel a konyhán dolgozóktól. A rendeletmódosításnak annyira nem volt visszhangja, hogy bár már szeptember elsején életbe lépett, a vendéglátósok között csak most kezdett el terjedni a híre, és egyelőre még csak értetlenül állnak.
Augusztus végén jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy szeptember elsejével életbe lép az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről, valamint egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2021. (VII. 26.) ITM rendelet.
A rendelet azt mondja ki, hogy cukrászati készítmények, fagylalt készítését, valamint meleg és hideg ételek, italok készítését csak olyan személy végezheti, akinek van szakképesítése.
Úgy mint édességkészítő, pék-cukrász, sütő-és cukrászipari technikus, cukrász, cukrász szaktechnikus, diétás cukrász, szakács, szakácssegéd, szakács szaktechnikus, diétás szakács, vendégtéri szaktechnikus képzettség.
A meleg és hideg ételek, italok felszolgálásához azonban továbbra sincs szükség szakképesítésre.
A legrosszabbkor jött a rendelet
A rendelet elsősorban a büfésekkel, kisebb éttermekkel szúr ki, akik legtöbbször diákokat vagy betanított munkásokat alkalmaznak, aminek többek között az is az oka, hogy olcsóbbak és sokszor nincs is más, akit fel lehetne venni.
„A vendéglátás most halt meg” –
véleményezte a 444.hu-nak a rendeletet egy kecskeméti vállalkozó, a Beni büfé tulajdonosa, de mások is a vendéglátás kivéreztetéséről kommentelnek a rendeletről szóló posztok alatt.
Mivel ő egyedül viszi a büfét, és van szakképesítése is, ezért közvetlenül nem érinti a rendelet, de azt látja, hogy a kollégái most nagy bajba kerültek.
„Egy részről örülök is neki, hogy nem nyithat akárki szaktudás nélkül vállalkozást, de mindent nem lehet a vevőkre terhelni. Egy szakképzett fizetése 300 ezer forint plusz a bejelentés, ami 120 ezer. Miközben az étolaj ára az egekben és sok minden más is” – mondja.
Egy munkaügyi és társadalombiztosítási szakértő szerint az új rendeletben munkajogi szempontból az a veszély is benne van, hogy a munkáltatók majd úgy próbálják megúszni a magasabb közterheket, hogy akit csak lehet, konyhai kisegítőnek jelentenek be minimálbérre, ami után ráadásul még adókedvezmény is jár.
Egy kis családi étterem vezetője a rendelet láttán azt írta, hogy értetlenül állnak az egész előtt, mert náluk csak betanított munkások és diákok dolgoznak, ezért most kénytelenek elküldeni őket, és valahonnan szakképzett munkaerőt keríteni.
A vendéglátós Facebook-csoportokban is arra panaszkodnak az emberek, hogy egy zöldségszeleteléshez vagy húsklopfoláshoz nincs is szükség képzettségre, és ezeket a munkákat legtöbbször olyan emberek végzik, akiknek csak általános iskolai végzettségük van, de örülnek, hogy kaptak munkát, és azt általában nagyon jól is végzik. Mások szerint szintén nagyon sok az olyan, akik évek óta dolgoznak betanított munkásként, és nekik bár nincs róla papírjuk, sokszor nagyobb a tapasztalatuk, mint egy frissen végzett szakmunkásnak.
Azonban olyanok is akadnak, akik egyetértenek az új rendelettel, mert szerintük javulni fog az ételek minősége, ha azokat szakképzett kezek készítik majd.
A Magyar Gasztronómiai Egyesület egyik tagja is hasonlóan vélekedik.
„Szerintem jó a kezdeményezés, mert ez majd a sufni helyeket is kordában tartja, jobban odafigyelnek majd a higéniai előírásokra és jogszabályokra. Ugyanakkor nagyon rosszkor jött ez a szabályozás, mert így is nagyon nehéz szakképzett munkaerőt találni, és a járvány miatt rengeteg a pályaelhagyó is” – mondja.
A drágább, prémium kategóriás éttermeket ez kevésbé érinti, mert ott eleve elvárás a szakképzettség, de sok olcsóbb helyen ez nincs így. Nagy kérdés például, hogy mi lesz a balatoni büfékkel, akik már évek óta küszködnek a munkaerőhiánnyal, annyira, hogy a nyár elején arról is voltak pletykák, hogy már egymilliós fizetéssel próbálják a Balatonra csábítani a munkavállalókat.
A rendelet szintén nagy mértékben érintheti az olyan nagy gyorsétterem-láncokat, mint a McDonald’s, a Burger King vagy a KFC, akiknek éppen azért van annyi dolgozójuk amennyi, mert nem kell a szalagszerű hamburgerkészítéshez szakképzettség. Ezzel kapcsolatban keresték a McDonald’s-ot, amint válaszolnak, frissítik a cikküket a 444.hu szerkesztői.
