Több mint hét hónapja hiába próbáljuk megtudni az illetékes szervektől, milyen gyakran fordult elő hulladéktűz az elmúlt években Magyarországon – írja az atlatszo.hu. A Katasztrófavédelem több elutasító válaszában is azt közölte, hogy nem végeznek ilyen adatgyűjtést. Olvasónk és egy technológiai megoldás segítségével azonban végül megszereztük az adatokat egy publikus, online, ámde kereshetetlen adatbázisból – amelyet a Katasztrófavédelem működtet. Az így legyűjtött adatok szerint az elmúlt hat évben 350-szer gyulladtak meg hulladéklerakók, -tárolók, hulladékkezelő telepek, hulladékfeldolgozó üzemek és illegális szemétlerakatok Magyarországon. Az elmúlt héten is égett két hulladéklerakó. A hulladékok égésekor a levegőbe kerülő nagy mennyiségű káros anyag akár több mint száz kilométeres távolságban is szennyezi a környezetet és a lakosság egészségét a kutatások szerint.
Az évekig bűzölgő, többször kigyulladt és az OLAF által is elmarasztalt királyszentistváni hulladéktelepről írott cikkeink készítésekor sok hulladéktűzről szóló hírbe botlottunk a magyar sajtóban. Ekkor határoztuk el, hogy kíváncsiságból összegyűjtjük, mennyire gyakoriak az ilyen tűzesetek az országban. Ez először egyszerű feladatnak tűnt, mert felfedeztük a Katasztrófavédelem honlapján a nyilvános eseménynaptárt, amiben az ország összes karambolja, viharkára, meteorológiai riasztása stb. mellett mindenféle tűzesetről szóló hír is szerepel.
Örömünk hamar szertefoszlott, amikor kiderült, hogy nem lehet keresni az adatbázisban: naponként lehet lekérni az összes katasztrófahírt, azokban megkeresni a tűzeseteket, végigböngészni a leírásokat, majd kiválasztani azokat, amelyek esetében hulladék égett. Ez több évre visszamenőleg sok ezer kattintást igényelt volna részünkről, így egyszerűbbnek tűnt közérdekű adatkérésben kikérni az információkat. Abban a hiszemben, hogy az eseménynaptár mögött létezik egy eredeti adatbázis, amely a készítői számára kereshető, szűrhető. Ismét tévedtünk.
Próbálkoztunk a Katasztrófavédelemnél és felettes szervénél, a Belügyminisztériumnál is. Adatkérésünkre azonban több körben is megtagadták a válaszadást: a Katasztrófavédelem állítása szerint nem végez ilyen jellegű adatgyűjtést, valamint nem áll rendelkezésére olyan adatbázis, amiben keresni és szűrni tudnának.
A többedik elutasító válasz után sikerült telefonvégre kapnunk egy szakmai munkatársat a Katasztrófavédelemnél, aki elárulta, hogy a Belügyminisztérium kérésére nem sokkal korábban készítettek el egy ugyanilyen tartalmú összeállítást. Ezután már célzottan ezt a gyűjtést kértük el mindkét hivataltól, de ez a próbálkozásunk is kudarcba fulladt: a Belügyminisztérium azt írta, hogy nem minősül adatkezelőnek, a Katasztrófavédelem pedig fenntartotta azon állítását, hogy „az adatigénylésében megfogalmazott kategóriákban a BM OKF adatgyűjtést nem végez.”
Ezután folyamodtunk olvasónk és a technológia segítségéhez, és gyűjtöttük le az adatokat a Katasztrófavédelem által üzemeltetett online adatbázisból gépi úton. Az adattáblázatot kérésre akár a belügy, akár a katasztrófavédelem számára szívesen rendelkezésre bocsátjuk.
Az online eseménynaptár archív bejegyzéseiben a hulladék, szemét, lerakó, lerakat, tároló és tűz kulcsszavakra kerestünk, ezeket a találatokat tartalmazza legyűjtött adatbázisunk az eseménynaptár első híre (2017. július 10.) és cikkünk megjelenése között eltelt időszakban.
Az adatok szerint 350-szer gyulladt meg hulladék Magyarországon az elmúlt hat évben.
2022-ben 87 esetben égett szemét, vagyis átlagosan minden negyedik napra jutott egy hulladéktűz. 2021-ben 55, 2020-ban 41, 2019-ben 57, 2018-ban pedig 72 alkalommal kapott lángra nagyobb mennyiségű, összegyűjtött, lerakott hulladék az országban. Legtöbb alkalommal Jánossomorján (Győr-Moson-Sopron megye) valamint a Fejér megyei Polgárdiban lévő hulladéklerakó gyulladt ki.
A leghosszabb ideig, három napig pedig a királyszentistváni telep (Veszprém) égett egyhuzamban 2019. augusztusában. Számos esetben vélelmezhetően illegálisan lerakott hulladék fogott tüzet, jellemzően külterületeken, külvárosokban.
Rengeteg káros anyag kerül a levegőbe
A 350 tűzesetről szóló hír között 34 olyat találtunk, amikor a katasztrófavédelmi mobil labor is „elindult” vagy „kiérkezett a helyszínre”, hogy az égés és a füst által okozott légszennyezést mérje. A mérések eredményeit azonban a hírek jellemzően nem ismertetik, amikor mégis, akkor „egészségre ártalmas értékeket nem mutattak ki a szakemberek”, „nem mutattak ki káros anyagot a levegőben” és „nem mutattak ki az egészségügyi határértéket meghaladó mennyiségű káros anyagot a levegőben”.
Hulladék égésekor ugyanakkor mindig kerül káros anyag a levegőbe, tehát az, hogy semmilyen káros anyagot ne mutattak volna ki a levegőben, biztosan nem lehetséges.
A teljes cikk ITT olvasható.
