Elfogadta a kecskeméti közgyűlés a reklámokat tiltó rendeletet, aminek értelmében ezentúl nem lehet terméket megjelenítő plakátokkal telerakni az utcafrontra nyíló helyi boltok ablakait. Különösebben azért nem kell aggódniuk a tulajdonosoknak, ugyanis az önkormányzat nem tervezi levetetni velük a már felragasztott reklámokat, és azt sem fogja tiltani, ha újak kerülnek ki az épület nyílászáró üvegfelületeire. Ha viszont bejelentés érkezik vagy bármilyen okból vita alakul ki egy üzlet üvegfelületén elhelyezett reklámfelirat miatt, akkor a jogszabály szerint lehetőség van szankcionálni. Ez nem cél, és különben is, ha szükség lesz a rendelet módosítására, akkor a helyzethez fogják igazítani.
Így foglalható össze az ellentmondásokkal teli településképi rendelet módosítása, amire azért volt szükség, mert a magasabb jogszabályhoz kellett igazítani a városi rendeletet – indokolta Szemereyné Pataki Klaudia polgármester. A képviselőtestület ennek értelmében – 12 igen, 7 nem és 1 tartózkodás mellett – Kecskemét város településképének védelméről szóló önkormányzati rendeletet a következő ponttal egészítette ki:
„Épület nyílászáró üvegfelületére ragasztott, a vállalkozást népszerűsítő felirat és más grafikai megjelenítés az épületben folytatott tevékenységgel kapcsolatban sem alkalmazható.”
– Betarthatatlan szabályozás. Nem is tartja be az önkormányzat, és tetejében megkötik a város szabad mozgását – ezt már Lejer Zoltán ellenzéki képviselő mondta, aki a módosítást a Környezetvédelmi, Városrendezési és Agrár Bizottság keddi ülésén is kritizálta, amiről itt írtunk részletesen a KecsUP-on. A Jobbik politikusa akkor azt kifogásolta, hogy ha szó szerint vesszük a leírtakat, akkor a műkörmösöknek, a trafikoknak, a nemzeti dohányboltoknak, a Félegyházi Pékségnek, az élelmiszerboltoknak, és minden üzlet- és bolt tulajdonosának, akik ablakában bármilyen reklámfelirat található, azokat el kellene távolítaniuk.
Öveges László főépítész reagált a felvetésre, és elmondta, nem kell leszedniük a boltoknak a reklámokat, az önkormányzat nem nyomozó hatóság, és „nincs szó fóliakommandóról” sem. A rendelet alapvetően a főépítészi munkát segíti, függetlenül attól, hogy ismerik vagy nem a szabályt. Ha azonban az önkormányzat kap egy állampolgári bejelentést, akkor megvan a lehetőség arra, hogy szükség esetén szankcionáljon – tette hozzá.
Király József, a Szövetség frakcióvezetője a közgyűlési felszólalásában szintén ellenérzését fejezte ki a rendelettel szemben. Kivették a város kezéből annak a jogát, hogy meghatározza, hová lehet és hová nem lehet reklámtáblákat elhelyezni, ami azért is sérelmes, mert Kecskemét szecessziós főterét digitális hirdetőtáblákkal rakták tele – érvelt a szocialista politikus. Hozzátette: amikor megkérdezte, hogy ki engedélyezte ezeknek a „dobozoknak” a műemléki környezetben történő elhelyezését, a válasz az volt, hogy nem a város, hanem a megyei tervtanács (a CityScreen Media Kft. által kihelyezett, általuk „okosváros képernyőknek” nevezett digitális hirdetőtáblákkal a KecsUP ebben a cikkében foglalkozott nemrég).
Milyen is akkor Kecskemét településképe?
Arra vonatkozóan, hogy Kecskemét megőrizze a településképi jellemzőit, a táji és az építészeti értékeit, majd építészeti ajánlásokat megfogalmazzon, még évekkel ezelőtt településképi arculati kézikönyv készült. Ez előfeltétele volt annak a rendeletnek, ami most módosításra került a közgyűlésen. Eszerint került ajánlásra az is, hogy védett területen „reklámtorony, reklámzászló elhelyezésének engedélyezése nem javasolt”. Megkülönböztették továbbá az épületek falán elhelyezett cégtáblákat, amik elhelyezése nagyobb szabadságfokot élvez, mint a reklámozási tevékenység. Azt irányozták elő ugyanis, hogy „üvegfelületre ragasztani nem lehet”, amit most már helyi rendeletbe is belefoglaltak.
A városok arculatát sok tényező befolyásolja, a történelmi épületek, a foghíjak vagy a tömbnagyságú átépítések, a hangulatos terek és utcák, vagy éppen a szakmai ajánlások, a túlburjánzó jogi szabályok érvényesítése, vagy azoknak a figyelmen kívül hagyása. Legyen szó akár új, akár régi épületről, térről vagy utcáról a történeti városközpontban vagy azon kívül, reklámtáblákról a bejövő utak mentén vagy a főtéren, a lényegen nem változtat: az, hogy mit lehet megjeleníteni, az a környezetünket és a közterületeink látványát befolyásolja.
A közgyűlési vita ezért sem volt mellékes – tesszük hozzá, mert hiába a rendelet, ha azt nem lehet betartani, vagy betartatni, mert vagy nincs rá akarat, vagy mert a megfogalmazása életszerűtlen. És nem mellékesen ellentmondásos atekintetben, hogy hol és milyen formában lehet reklámot elhelyezni.
A kirakat ablakára?
Az épület, mint reklámhordozó felület?
A foghíjtelken bármilyen tábla szabadon elhelyezhető a történelmi városmagban?
