Spekulációk születtek arról, hogy az orosz-ukrán háború miatt kivetett szankciók Oroszországra érinthetik majd az atomenergia szektort is. A magyar kormányzaton belül is felmerült, hogy vajon az oroszok képesek lesznek-e Paks II. befejezésére.
Ezek az aggodalmak egészen odáig jutottak, hogy a Direkt36 információi szerint a paksi bővítésért felelős állami szereplők körében formálódni kezdett egy olyan elképzelés, amely az oroszok lassú kiszorítását is eredményezhette volna.
A vállalat elképzelése szerint a francia Framatome nevű céget bízták volna meg azzal, hogy kezdjenek el építeni egy újabb, Paks III. nevet viselő atomerőművet. A magyar kormányzat ugyanakkor komolyabb segítséget már nem nyújtott volna az oroszoknak, így az elképzeléseik szerint előbb-utóbb a Paks II. beruházás meghiúsulásához vezethetett volna. Az ötletet Lantos Csaba energiaügyi miniszter is támogatta, a miniszterelnök azonban nemet mondott rá. Orbán ragaszkodott hozzá, hogy az oroszok projektje valósuljon meg.
A Paks II. projekt fővállalkozója az orosz Roszatom, de bizonyos berendezéseket alvállalkozóként nyugati cégek szállítanak be. 2023 elejére kiderült, hogy Németország vonakodik attól, hogy az építéshez leszállítsa az egyik fontos berendezést, az atomerőmű biztonságos működéséért felelős rendszert, az úgynevezett irányítástechnikát. Végül a német kormány nem engedélyezte a szállítást a konzorcium német tagjának, a Siemensnek. A döntés oka az volt, hogy az Oroszország elleni szankciók tiltják az olyan technológia szállítását, amelyet a polgári mellett katonai célokra is használhatnak az oroszok.
A németek döntése után a magyar kormány elkezdett különböző alternatívákban gondolkodni. Az ötletelésben komoly szerepet játszott a paksi bővítésért felelős Paks II. Zrt. nevű állami cég is. Ekkor merült fel, hogy a háborút fel lehetne használni arra, hogy az oroszokat nyomás alá helyezzék, vagy akár meg is szabaduljanak a már a tervezési munkákkal is nehézkesen haladó Roszatomtól.
Odáig jutottak tehát, hogy a magyar kormány belevágna egy „Paks III.” nevű projektbe, amelyet a komoly nukleáris tapasztalattal rendelkező francia Framatome nevű cégre bíztak volna. Az elképzelést ismerő egyik forrás szerint az új atomerőmű nem biztos, hogy Pakson épült volna fel, a „Paks III.” a projektnek csak a munkacíme volt. Az elképzelések szerint Paks III. építésével párhuzamosan az orosz fejlesztésű Paks II. azért került volna nehéz helyzetbe, mert a magyar állam ekkortól kezdve érdemi segítséget már nem nyújtott volna az oroszoknak.
A Paks III.-ról szóló tervekből azonban végül nem lett semmi. Az elképzelés részleteit ismerő források szerint Orbán ragaszkodott ahhoz, hogy Paks II. épüljön meg. „Orbán döntött úgy, hogy marad az orosz irány” – mondta az egyik forrás, aki szerint Orbánt a jogi, pénzügyi szempontok mellett az időtényező is motiválta.
via Telex-Direkt36
