Jövő márciusban befejezi működését Nagykőrösön a japán tulajdonú Siix Hungary Kft. ipari és autóipari elektronikus részegységeket előállító gyára. Több mint 300 munkavállaló – más források szerint majdnem 400 – veszíti el az állását. A cég egyik volt munkatársa szerint a cégvezetés és a tipikus magyaros hozzáállás is okolható amiatt, hogy a japán anyavállalat úgy döntött, a szlovák gyárát tartja meg, és Nagykőrösről is odatelepíti a termelést. Egy jelenlegi dolgozó elkeseredett hangulatról számolt be, hozzátéve: noha ígérnek nekik segítséget az álláskeresésben, nem nagyon bíznak abban, hogy a városban találnak majd munkát.
Az őszi családi nap még vidámságban telt
Némileg szokatlanul, Körtvélyesi Attila Fidesz–KDNP-s polgármester posztjából derült ki november 8-án, hogy jövő márciusban bezárja nagykőrösi gyárát a Siix Hungary, ezt a cég vezetői személyesen közölték a polgármesterrel.
„A jelenlegi megrendeléseket teljesítik. Azonnal megkezdjük egy akcióterv kidolgozását, hogy a munkavállalók jövőre minél előbb új munkahelyet találjanak. A nagykőrösi dolgozók számíthatnak ránk, együtt ebből a nehéz helyzetből is ki fogunk jönni” – üzente Körtvélyesi Attila. Ígérte azt is, minden lehetőséget megragadnak, hogy új munkahelyteremtő beruházásokat vigyenek a városba, hogy minél több nagykőrösi dolgozó helyben jusson álláshoz.
Érdekesség, hogy a polgármester egy hónappal korábban járt a cégnél, a vállalat családi napján, és akkor még úgy tűnt, minden rendben. Saji Hiroaki értékesítési vezető köszöntötte, „megemlítve, mennyire szereti a magyar gulyást is”. Körtvélyesi hangsúlyozta „a kapcsolatok további erősítésének lehetőségére való nyitottságát”; a szakmai megbeszélést követően a gyárcsarnok épületében tettek egy bejárást, amelyen a polgármester a fejlesztésekről és az aktuális termékpalettáról is hallhatott érdekességeket.
A polgármestert biztosan jó emlékek fűzik a Siixhez. A cég a nagykőrösi képviselő-testület 2016. novemberi ülésén mutatkozott be a közgyűlésnek (jegyzőkönyv itt), és ugyanezen az ülésen – ekkor még mint alpolgármesternek – négyhavi illetménynek megfelelő prémiumot szavaztak meg számára a képviselők (7 igen, 3 nem és 1 tartózkodás mellett), ezzel jutalmazva Körtvélyesinek a „Nagykőrös befektetőbaráttá válása érdekében végzett tevékenységét”. A 444 cikke szerint ez akkor 1,9 millió forintos összeg volt (hasonló indoklással, igaz, nem minden vita nélkül, Czira Szabolcs akkori – szintén kormánypárti – polgármesternek is megszavazták végül a jutalmat, neki ez 2,1 millió forintot jelentett).
A Siix első európai leányvállalata Nyitrán, Szlovákiában létesült (ez a már említett testületi ülés jegyzőkönyvéből is kiderül). A nagykőrösi gyár a tizenegyedik üzemük volt, a harmadik legnagyobb beruházásuk. Létrehozásának ötlete 2014-ben vetődött fel a japán anyacégnél, gondolkodtak új szlovákai üzem építésén, a nyitrai bővítésén, valamint a magyarországin kívül szóba került egy romániai gyár létesítése is. Végül Nagykőrös mellett döntöttek.
A Téglagyári utcában, egy csaknem 50 ezer négyzetméteres telken felépülő, körülbelül 17 ezer négyzetméteres üzemben ipari, autóipari és háztartási gépek elektronikus részegységeit gyártják. Bár a többször említett nagykőrösi közgyűlésen elhangzott, hogy „az épület akár 1000 fő foglalkoztatását is elbírja”, végül az eredetileg kitűzött állomány, mintegy 300 fő dolgozott a gyárban.
Pedig volt bőven segítség
- A 24.hu vette sorra, milyen támogatásokban részesült a Siix Hungary, ugyanis a 6,4 milliárd forintos beruházással felépített gyárat a magyar kormány többször is segítette:
- induláskor 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a cég;
- 2018-ban kamattámogatás formájában jutottak segítséghez a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól;
- 2020-ban pedig 282 millió forint versenyképességi támogatásban részesültek.
Utóbbit személyesen Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be, aki azt mondta, hogy az adott gazdasági helyzetben (a koronavírus idején) „nem segélyekre, eladósodásra vagy kiszolgáltatottságra van szükség, hanem munkahelyekre”. A japán céget olyan társaságok között említette a miniszter, amelyek beruházásai „566 munkahelyet védenek meg”. Ehhez a kormány összesen 779 millió forinttal támogatott három céget, köztük a Siix Hungary Kft.-t.
A társaság az Opten céginformációs rendszer adatai szerint 333 főt foglalkoztat. Tavaly több mint 5 milliárd forint veszteséget könyveltek el, és 2019-től egyetlen évben sem sikerült pozitívba fordítani az eredményt, a veszteség minden esetben több volt egymilliárd forintnál.
Mint a G7 utánanézett, a cég árbevétele viszonylag gyorsan felpörgött, 2020-ban már meghaladta a 10 milliárd forintot, az előző három üzleti évben pedig 15-20 milliárd forint környékén alakult. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a vállalat folyamatosan masszív veszteséget termelt. Az elmúlt öt évben adózott soron csaknem 12 milliárd forintos hiányt mutattak ki. A veszteség fedezéséhez folyamatosan tőkeemelésekre volt szükség. Tavaly 17 millió eurót (7 milliárd forintot) fizetett be a japán anyacég tőkerendezés címén, de idén februárban és augusztusban ismét tőkét kellett emelni összesen 20 millió euró értékben.
A G7 szerint a döntés hátterében elsősorban a német piac gyengélkedése állhat. A Siix Hungary Kft. szinte száz százalékban exportra termelt, és bevételének mintegy fele Németországból származott.
A felszámolásról november elején döntött az igazgatótanács a cég európai stratégiájának felülvizsgálatát követően.
Már egy hónapja felmondtak egy műszaknak?
A KecsUP írásban kereste a Siix Hungaryt, hogy megtudjuk, milyen okok vezettek a gyárbezáráshoz, mikor értesültek erről a dolgozók, és igaz-e az a kommentek között olvasható információ, hogy már több mint egy hónapja felmondtak egy műszaknak, azaz a leépítés már korábban elkezdődött. Rákérdeztünk arra is, tudnak-e segíteni munkavállalóiknak az elhelyezkedésben, illetve ha igen, milyen formában.
„Nyilatkozatot sajnos nem áll módomban adni” – válaszolta levelünkre a cég egyik (magyar) vezetője, aki interjú helyett figyelmünkbe ajánlotta az igazgatótanács november 8-ai angol nyelvű tájékoztatóját.
Ebben többek között az áll, hogy 2025 március végére megszüntetik a termelést, a gyártást szlovákiai leányvállalatukhoz helyezik át, amely tovább erősíti stratégiai szerepét Európában, és növeli a termelés hatékonyságát. A nyitrai gyár kapacitásának bővítése a tervek szerint 2025 januárjában fejeződik be, „e stratégia követésével (…) erősíti hosszú távú versenyképességét, és megfelel ügyfelei igényeinek az európai piacon”.
A tájékoztatóban azt is írják, hogy a szükséges eljárásokat a helyi, azaz a magyar jogszabályoknak megfelelően hajtják végre, és amit ezek befejeződnek, a felszámolást is a lehető leggyorsabban lezárják.
A magyar leányvállalat honlapja már nem működik, átirányít a cég karrieroldalára, ahol ironikus módon egy „Nyitott pozíciók” felirat fogadja a látogatókat, de természetesen már nincs meghirdetve egyetlen állás sem. „We care” (törődünk) – kérdés, a leépíteni szánt dolgozók mennyire érzik magukénak a vállalat szlogenjét.
30 ezer munkahelyet biztosítanak a japán cégek
Írtunk Japán magyaroszági nagykövetségének is, miként kommentálják a Siix döntését és a gyárbezárást.
„Úgy értesültünk, hogy a döntés a társaság vezetői megítélése alapján született, ezért a Nagykövetség az üggyel kapcsolatban semmilyen észrevételt nem tesz” – válaszolták.
A japán–magyar gazdasági kapcsolatokat érintő kérdésünkre pedig azt írták, „jelentősen fejlődtek” azóta, hogy az 1990-es évek elején a Suzuki elkezdte működését Esztergomban. Jelenleg mintegy 180 japán cég működik Magyarországon, mintegy 30 ezer munkahelyet teremtve.
„Noha ezek közül sok az autóiparban tevékenykedik, a magyar kormány politikájához igazodva figyelünk a tőkeigényes és magas hozzáadott értékű külföldi működőtőke-beruházások (FDI) jövőbeli trendjeire is” – hangsúlyozta a japán nagykövetség.
Kísért a múlt – a Sanshin története
Nagykőrös egyébként a nem is olyan távoli múltban már megélte egy japán multi városban lévő gyárának a bezárását. Az elektronikai áramkörök és alkatrészek gyártásával foglalkozó Sanshin Kft.-t 1999-ben alapította Magyarországon a Sanshin Electric Co. japán vállalat. A vállalat Kecskeméten lett bejegyezve, de a gyártócsarnokokat Nagykőrösön építették zöldmezős beruházással 1999-ben és 2001-ben.
Az első évben a gyár 80 munkavállalót foglalkoztatott, és az alkalmazottak száma folyamatosan növekedett, csúcsszezonban 700-800-an, átlagosan pedig 300-400-an dolgoztak.
Mint az Index korábban megírta, egyik termékükre az Európai Unió korábban 14 százalékos vámtételt határozott meg, de később 0 százalékra csökkentette azt, zöld utat adva ezzel a távol-keleti beszerzésre. Így a nagykőrösi cég már nem tudott versenyképes maradni, emiatt a tulajdonosok 2011-ben úgy döntöttek, hogy bezárják a magyar érdekeltséget.
„Nagyon sokszor egymásra mutogatás volt”
A hivatalos közleményeken túl szerettünk volna további információkhoz jutni az ügyben. Szerkesztőségünknek nyilatkozott a cég egyik korábbi munkatársa, aki kérte, hogy nevét ne írjuk le, de szívesen megosztotta véleményét. Mint megtudtuk, eléggé tisztában volt a cég felépítésével és működésével.
„Összességében nagyon sajnálatos, ami történt a gyárral és főleg az emberekkel. Egy mondhatni stabil pont szűnik meg a városban, illetve annak vonzáskörzetében. Én azt gondolom, hogy nagyon sok tényező és összetett folyamat vezetett idáig. Amolyan tipikus magyaros… nagyon sokszor egymásra mutogatás volt, ki a hibás, miért nem tudnak gyártani stb. A cég felelős vezetőinek le kellene vonni a konzekvenciát, hogy mi vezetett idáig, de ha annyira érdekelte volna őket, akkor már korábban megteszik” – írta.
Véleménye szerint a szlovák gyár „mindig is a favorit volt a japánoknál, minden téren”. Egyrészt jóval régebb óta üzemel, mint a nagykőrösi, „másrészt elképzelhető, hogy az emberi hozzáállás ott nem amolyan magyaros”. A volt munkatárs ugyanakkor hangsúlyozta: számtalan jó szakember dolgozott a Siix Hungarynál, akik a legjobb tudásuk szerint végezték a munkájukat.
„A legnagyobb probléma az autóiparral van, ami nagyon libikóka játék tud lenni. Várható volt, hogy lesz egy lejtmenet, és azok a cégek, ahol csak erre rendezkednek be, és nincs B opció vagy terv, azok mennek a levesbe. Ha egyszer a dominó elindul, nincs megállás. Elég csak végignézni az országon, hogy milyen gyárak létesültek/nek” – tette hozzá.
„Rossznak látom az esélyeket”
A napokban elmentünk a Siix gyárához. A délutáni műszakváltáskor hazainduló és munkába érkező dolgozókat szólítottuk meg a Téglagyári utcai kapunál, de nemigen akartak nyilatkozni. Hogy az érthető elkeseredettség, a sajtóval szembeni bizalmatlanság vagy esetleges tiltás, nyilatkozatstop állt ennek a hátterében, az nem derült ki.
Hét-nyolc visszautasítás után végül egy fiatalember állt meg, és „miért ne?” megjegyzéssel készségesen válaszolt a kérdéseinkre.
Mint elmondta, egy tájékoztatón számolt be a cégvezetés a bezárásról és a hátralévő hetek tudnivalóiról. Ilyen tájékoztatót kéthetente tartanak.
A roló lehúzását a veszteséges működéssel indokolták: az anyavállalatnak döntenie kellett, hogy a már régebben és jobban üzemelő szlovákai vagy a magyarországi leányt tartsa meg, az előbbire esett a választása.
„Januárig van mindenkinek munkája, onnantól kezdve köszönnek el a dolgozóktól, viszik Szlovákiába a gépeket, és fokozatosan áll le itt a termelés” – mondta a névtelenséget kérő fiatal férfi.
Ő alig egy éve van a Siix Hungarynál, ez az első munkahelye. Szeretett itt dolgozni, mert helyben volt állása, és véleménye szerint jó fizetést adtak, az infláció miatt emelték is a bért, voltak béren kívüli juttatások, például támogatás SZÉP-kártyára.
„Mondtak ilyet, hogy próbálnak majd mindenkinek munkalehetőséget keresni, hát ezt majd meglátjuk. Igen rossznak látom az esélyeket az elhelyezkedésre a városban és itt a környéken is, elég limitáltak a lehetőségek. Nagyon sok kolléga kétségbe van esve, főleg akinek gyermekei vannak, hiszen bejárás szempontjából ez kényelmes munkahely volt, de most vélhetően 20-40 kilométerre vagy annál is messzebb lehet csak munkát találni. Én Kecskemétben vagy Pestben gondolkodom, jelentkeztem már pár helyre a neten” – bizakodott.
Segítene a szakszervezet
A Mérnökök és Technikusok Szakszervezete (MTSZSZ) 2018-tól végez érdekvédelmi tevékenységet a vállalatnál. Ők úgy tudják, hogy a gyárbezárás mintegy 400 fő munkavállalót érint.
„Az első tájékozódást követően egyeztetést folytatunk a cég vezetésével a munkavállalók további sorsának rendezése ügyében. Szakszervezetünk 70 vállalatnál tevékenykedik, jó néhány kecskeméti cégnél is, akikkel felvesszük a kapcsolatot, a dolgozók elhelyezkedését segítve” – közölték.
