Washington döntésén múlik, hogy mikorra lehet ismét magyar nyelvű adás, amelyet nem sokkal a rendszerváltás után kapcsolt le a rádió. Újraindításával a sajtószabadságot szeretnék segíteni.
A Népszava értesülése szerint Magyarországra is jutna abból a 770,3 millió dolláros alapból, amelyet a kelet-európai és ázsiai demokráciák erősítésére szánnak Washingtonban, és amelynek egy részéből újraindítanák a Szabad Európa Rádió (SZER) magyar nyelvű adását is.
A lap szerint a korábban, 1950-től 1993-ig magyar nyelven is sugárzott rádió online térne vissza az éterbe, hagyományos analóg (URH) adása nem lenne. Vagyis a SZER műsorait az interneten, illetve okostelefonnal lehetne hallgatni.
A Szabad Európa Rádió (Radio Free Europe Radio Liberty) magyarországi újraindításával a sajtószabadságot szeretnék segíteni. Hogy erre óriási szükség lenne, arra a Reuters Institute ma hajnalban megjelent tanulmánya is bizonyíték, hiszen az oxfordi egyetem médiaelemző intézetének Magyarországgal foglalkozó tanulmánya szerint a magyar lakosság jelentős része nem jut hozzá kritikus információkhoz.
A régi-új rádió amerikai állami pénzből, kongresszusi döntés alapján idén januárban már visszatért Romániába és Bulgáriába.
A Népszava kereste a Szabad Európa Rádiót, ahonnan azt a választ kapták, hogy tudnak „a magyar médiahelyzetről folyó washingtoni tárgyalásokról”, de nem szeretnék kommentálni az értesülést egyelőre.
A napilap felidézte: a magyar rádióadás újraindításának ötlete már 2012-ben felmerült. Akkor Mark Palmer egykori budapesti nagykövet, Charles Gati professzor és Haraszti Miklós közös cikket írt erről a Washington Postban. Konkrét lépés azonban azóta sem történt, tavaly az amerikai külügy illetékese a Népszava érdeklődésére még azt mondta: nincs döntés arról, hogy újraindulna a Szabad Európa Rádió magyar adása. Az ugyanakkor jelzésértékű, hogy a most „készülő” támogatási csomag kapcsán a napilap forrásai szerint többször is felmerült a magyar adás.
Logikus lépének tartaná ezt az újság azért is, hiszen a Freedom House korábbi felmérése szerint Románia és Bulgária sajtója is „részben szabad” minősítésű, csakúgy mint Magyarországé. Ráadásul a pontozás tekintetében a két kelet-európai állam valamivel még jobban is szerepelt, mint Magyarország.
A SZER újraindításának támogatói szerint épp ezért talán még nagyobb szükség is lenne a rádióra, mint az említett országokban.
A Szabad Európa Rádió jelenleg 20 országban, 25 nyelven közvetít. Jellemzően olyan helyeken, ahol a sajtószabadság veszélyben van, vagy már egyáltalán nem érvényesül. A SZER-t tavaly heti 25,8 millió ember hallgatta, weboldalukat 918 millióan látták. A rádió 2017-ben 117 millió dollárból gazdálkodott, prágai és washingtoni székházában összesen 600 állandó munkatárs dolgozik, munkájukat 750 szabadúszó újságíró segíti. A rádió magyar adását 1950-től 1993. október 31-ig sugározták, akkor a rendszerváltás és a kiteljesedett sajtószabadság miatt értelmét vesztette.
A Media1 is beszámolt róla néhány napja, hogy Washington egy másik programot is indít a médiaszabadság támogatása érdekében. A program azonban csekély összegű, és azon Magyarországgal együtt összesen 7 térségbeli ország osztozik, így az a program inkább szimbolikus jelentőségűnek tekinthető, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében hány milliárd forintból gazdálkodhatnak a kormányzati propagandát terjesztő médiumok. Ezzel együtt főleg a kisebb médiumok számára ez a program is fontos lehet.
A Riporterek Határok Nélkül (Reporters Without Borders / RSF) nevű nemzetközi szervezet szerint Magyarország 64 helyet rontott a Nemzeti Együttműködés Rendszerének 2010-es létrejötte óta.
