Nemcsak a magyar, hanem az uniós lakosság döntő többségének elege van az évente kétszer esedékes óraátállításokból, egy online felmérés szerint az európai polgárok több mint 80 százaléka egész évben egy időszámítást szeretne. Ennek nyomán az Európai Parlament meg is szavazta az óraátállítás eltörlését, jelenleg arról folyik az egyeztetés, hogy a tagállamok a téli vagy a nyári időszámítást szeretnék-e megtartani. Száz szónak is egy a vége:
az óraállítgatást legkorábban 2021-ben törölhetik el, de még kérdés, mi lesz helyette.
Addig nincs más választásunk, mint hogy most vasárnap, október 27-én hajnali három órakor kettő órára tekerjük vissza a mutatót. A változás azonnal kézzelfogható lesz, hiszen szombathoz képest egy órával korábban megy le a nap, 17:38 helyett már 16:36-kor.
Cserébe viszont hétfőn reggel már természetes fény segíti az ébredés utáni „észhez térést” készülődést a munkába, iskolába, hiszen a napkelte 7:17-ről 6:18-ra ugrik. És itt van a kutya elásva, pontosabban ez indokolta annak idején a kétféle időszámítás alkalmazását.
Felesleges
Az ember napi ritmusát ősidők óta a napszakok váltakozása határozta meg, az élet a most télinek nevezett egyetlen időszámítás szerint folyt. Hogy az emberek napi ritmusa jobban igazodjon a természetes fény ciklusához, már a XVIII. század végétől születtek javaslatok egy nyári időszámítás bevezetésére.
A gyakorlatban viszont csak az első világháború idején alkalmazták energiatakarékossági célból, majd a XX. század második felétől a legtöbb ország egymástól függetlenül és eltérő időpontokban, de átállt a kétféle időre. A gyakorlatban ez a ma ismert és alkalmazott módon jelenik meg: március utolsó vasárnapján hajnali kettőről háromra állítjuk az óramutatót, október utolsó vasárnapján pedig vissza.
Ma már gazdasági haszon nem származik belőle, sokféle kellemetlenség viszont igen.
Jobb a téli
Az alvás és ébrenlét évezredek alatt kialakult ritmusának mesterséges megzavarása negatívan hat a szervezetre, rossz közérzetet, alacsonyabb teljesítményt, ingerlékenységet, alvási nehézségeket, fáradtságot okoz, csökken a koncentrációs képesség. Van, aki pár napon belül alkalmazkodik a változáshoz, más akár egy hétig szenved miatta, de valamennyire mindenkit megvisel. Ezért az óraátállítás eltörlését szakemberek is támogatják, ám nagyon fontos kérdés, hogy a nyári vagy a téli időszámítást tegyük állandóvá.
Az emberek többsége egyértelműen a nyárit támogatja azon egyszerű oknál fogva, hogy télen tovább legyen világos.
A tudomány álláspontja szerint viszont a télit kellene választani.
G. Németh György, a Magyar Alvásszövetség elnöke korábban a 24.hu-nak úgy fogalmazott, hogy ha sötétben kell felébredni, elkezdeni a napot, mondjuk úgy csúcsra járatni a szervezetet, azzal sokkal keményebben roncsoljuk önmagunkat, mint hogy délután egy órával korábban kapcsolunk villanyt. Márpedig a nyári időszámítás szerint a téli időszakban iskolakezdés, sőt már csaknem az első tanóra után lenne napkelte – az egészségügyi hatásokról itt olvashat bővebben.
Sötétben indulna a nap
A Nap járását nem tudjuk befolyásolni, érdemes felidézni, hogyan alakulnak a napkelték és napnyugták téli, illetve nyári időszámítás szerint:
- Október 27. (a téli időszámítás első napja): 6:18 és 16:36; illetve nyári szerint: 7:18 és 17:36.
- December 23. (a téli napfordulót követő nap): 7:28 és 15:57; illetve nyári szerint: 8:28 és 16:57.
- Március 28. (a nyári időszámítás előtti utolsó nap): 5:30 és 18:08; illetve nyári szerint: 6:30 és 19:08.
A tudományos közösség tehát mindenképpen az eredeti, téli időszámítást javasolja még akkor is, ha így nyáron korábban kelne a nap. Oroszország például 2011-ben bevezette a nyári időszámítást azon lelkesedésből, hogy télen tovább legyen világos – aztán a gazdasági és egészségügyi hátrányokkal szembesülve később inkább a téli időszámításra váltottak.
