Csak egyetlen mozdulat és már kész is, letudva a szokásos óraátállítás. Ez történik most is szombatról vasárnapra virradóan. 2 óráról 3-ra kell pöccinteni a mutatót és az okosórát, telefont, mikrosütőt…
Ön se felejtse el!
Idén azonban egészen más lesz ez a mozdulat, mert megszületett az uniós döntés: vége az állításoknak! Bár idén még ősszel biztosan vissza kell térni a téli időszámításra, de, hogy 2020-ban hogyan lesz, nem tudjuk. A kormánynak ugyanis 2021-ig erről döntenie kell. Persze megteheti ezt korábban is, ezért nem tudjuk, hogy az idei lesz az utolsó vagy az utolsó előtti. Egyelőre kivárás van, ami jogosnak is tűnhet, mindjárt leírjuk, hogy miért.
Előtte azonban röviden az óraátállítás történetéről.
Legelőször Benjamin Franklin ( aki mindenhez értett: volt diplomata, író, feltaláló, filozófus és nyomdász ) vetette fel, hogy éljen mindenki a Nap szabályai szerint. Amikor kel, keljenek az emberek is, és jó lenne, ha ágyúszóval is tiszteletét fejezné ki az emberiség minden egyes felkeltekor. Ez volt 1784-ben.
Ennél kissé komolyabb módon is szóba került a múltban ez a téma. William Willet angol úriember agyában is megszületett a nyári átállás, őt a Wikipedia nemes egyszerűséggel csak az angol nyári időszámítás erőltetőjének nevezi. Nem csoda, hiszen az 1900-as évek elején négyszer is beadta a parlamentnek a javaslatát, de mindig leszavazták. Többször azért nem tehette meg, mert meghalt, tehát nem élhette meg ötletének későbbi megvalósítását.
Aztán jött az első világháború és kikényszerítette az átállítást.
A németek vezették be először 1916-ban a nyári időszámítást, hogy spóroljanak az energián, mert kellett a pénz a háborúra. Egy hónappal később az angolok is ráálltak az átállításra. Az USA 1918-ban csatlakozott a háborúhoz és azonnal bevezették ott is.
A második világháborúban újra népszerű lett a téma, de ekkor már nem volt meg az egységes gondolkodás, ezért országokon belül is totális lett a zűrzavar. Pl. az USA-ban akár városonként is változott, hogy hol állítják és hol nem, ezért egy-egy kiadósabb vonatozás alatt akár 7 alkalommal is változott az idő.
Mi is az első világháborúban léptük meg
1916-ban vezette be a nyári időszámítást Magyarország, de az nem volt folyamatos egészen mostanáig. 1958 és 1979 között szünetelt. 1980-ban vezették be újra. És most az állítgatás végnapjait éljük.
Egy mozdulat, de mégis nagyon komoly döntés
A lakosság leginkább szükséges ( vagy erőltetett ) rosszként gondol az átállításra. Egy felmérés szerint a magyarok utasítják el leginkább, 90%-os az ellenkezés. Tehát ebben a tekintetben az uniós döntés szinte teljes sikert arathat. De ezzel nem feltétlenül könnyítették meg a tagországi döntéshozók helyzetét. Ugyanis most azt kell eldönteni, hogy nyári vagy téli?
A kecsup.hu Facebook oldalán feltettük a kérdést, és a szavazás szerint többségben vannak azok, akik a nyári mellett tették le a voksukat ( 68%-32%, szombat reggel ). Egy országos felmérés szerint is a nyárit választanánk. Könnyen lehet, hogy így lesz, mert a kormány dönt majd, és a kormányzat ezt válaszolta az Euronews-nak:
„A kormány egyelőre nem foglalkozott a kérdéssel. A magyar emberek véleményét figyelembe véve, a későbbiekben kíván dönteni az ügyben.”
A lap azt is megjegyzi, hogy könnyen lehet, hogy nemzeti konzultáció lesz ez ügyben, és azt csak mi tesszük hozzá, hogy akkor ez lehetne az első olyan levelezés, amelynek értelme lenne. Bár talán olcsóbb lenne egy komolyabb közvéleménykutatás.
Szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy nem feltétlenül éri meg érzelmi alapokon dönteni. Vagyis rendben, hogy tök jó, hogy nyáron este tízkor is még szinte világos van, csak tudni kell, hogy a nyári időszámítás a mesterséges, a téli a természetes.
De nézzük akkor mik lehetnek pro és kontra az érvek a magyarok által favorizált nyári időszámításban.
PRO
- tovább van világos
- családok többet lehetnek a szabadban
- többet lehetünk napfényben, ezáltal több D-vitamint vehet fel szervezetünk
- a napfény jó hatással van az emberekre
- a szabadban végezhető munkák jobban haladnának
KONTRA
- A reggeli tovább tartó sötét kifejezetten rossz hatással lehet az állattartásra, és alapból az agráriumra
- Szintén a reggeli félhomályban botorkálnak a gyerekek az iskolába
- Bizonyos szakértők szerint a nyári időszámítást megsínyli a szervezetünk
Csak néhány példa, és fontos megjegyezni, hogy ahány szakértő, annyi vélemény.
Még ennél is bonyolultabb lehet a kérdés
Ha ki tudják iktatni a döntéshozók az érzelmi alapokat, és valóban jó döntést akarnak hozni ( amely akárhogy nézzük, nem lesz az mindenkinek ), akkor talán az egyik legnehezebb döntés az, hogy Nyugat-Európa vagy Kelet-Európa? ( Persze egy csomó más kérdésben is nagy dilemma ez a kormánynak, de most maradjunk az időszámításnál ).
Induljunk ki onnan, hogy Európa olyan nagy kiterjedésű, hogy egyetlen egységes időzóna nem elég ahhoz, hogy minden pontján a napfelkelte-naplemente ritmusában jól érezhesse magát mindenki. Hogy ez a megfelelő mértékhez igazodjon, az a folyamatos óraátállításnak is köszönhető volt. De ennek most ugye vég lesz hamarosan. De mi történhet mégis?
Pl. az, hogy kettészakad Európa, és lesz két nagy időzóna, az egyik határ pedig nem a magyar-román határnál húzódik, hanem valahol Európa közepén. Persze nem úgy, hogy húznak egy vonalat a térképen. Mert ugye tagállami kompetencia lesz eldönteni, hogy hova tartozzunk. Ezért akár cakkos is lehet ez a vonal.
Itt térünk vissza a legelejéhez, amikor azt írtuk, hogy okos húzás lenne kivárni, hogy mit lépnek a nagyok, tehát Németország és Franciaország. Amelyek biztosan egyeztetnek is egymással. Mert akarhatunk mi nyári időt, ha ők nem ezt választják. Nem biztos, hogy ekkor megérné nekünk különcködni. Egyetlen óra az eltérés, de ez sokat jelenthet a gazdaságban és turizmusban. Akkor lesz egyszerűbb a magyar döntés, ha a Berlin-Párizs tengely a nyárit választja. Akkor megegyezhet a választás a lakosság várható akaratával és egyéb szempontok miatt is jó lehet a döntés. De ha a télit választják, akkor nekünk egy újabb kérdés merülhet fel. Megyünk velük vagy inkább átmegyünk a román időzónába?
