Nem született ma új megállapodás a jövő évi minimálbéremelésről, így továbbra sem tudni, 8 százalékkal, vagy annál nagyobb mértékben nőnek-e majd jövőre a legkisebb bérek.
Nem született döntés a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerda délutáni ülésén a legkisebb bérek jövő évi összegéről, így továbbra sem tudni, mekkora lesz 2020-ban a minimálbér és a garantált bérminimum.
A tavaly december 30-án aláírt, két évre szóló bérmegállapodás 8-8 százalékos emelést határoz meg az idei és a jövő évre is, így a minimálbér 2020-ban bruttó 161 ezer, a garantált bérminimum pedig 210 600 forintra nőne. A jövő évi összeget azonban egyelőre nem hirdették ki a Magyar Közlönyben, csak az ideit. A két éves megállapodás egyik passzusa szerint ráadásul a jövő évi emelés mértéke felülvizsgálható, amennyiben a magyar gazdaság teljesítménye az előrejelzetthez képest eltérően alakul.
Márpedig ez történt.
A bérmegállapodás 2,7 százalékos inflációval, 3,9 százalékos GDP-növekedéssel, valamint 2,9 százalékos termelékenységnövekedéssel számol az idei évre. Újratárgyalni akkor lehet a jövő évi emelést, ha a végleges mutatók legalább 1 százalékkal eltérnek az előrejelzéstől, vagy a három mérőszám összesen legalább 2 százalékos eltérést mutat. Márpedig a Pénzügyminisztérium (PM) adatai alapján ez megvalósul: az infláció esetében 3,4, a GDP-nél 4,8, a termelékenység tekintetében pedig 3,9 százalékos növekedéssel számol a szaktárca.
Szerda délután így – a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kezdeményezésére – ismét megkezdődtek az egyeztetések a béremelés mértékéről. A VKF ülésén a munkavállalói oldal kétszámjegyű, azaz legalább 10 százalékos béremelésre tett javaslatot, a munkaadói oldal azonban ezt a nagyobb mértékű emelést nem látta indokoltnak. A kormány pedig nem foglalt állást – számolt be az ülést követően lapunknak Kordás László, a MASZSZ elnöke.
A PM adataiból az is kiderült, hogy a reálbéremelkedés éves üteme várhatóan 6 százalék fölött lesz. Márpedig ez a feltétele a szociális hozzájárulási adó (szocho) júliustól tervezett 2 százalékpontos csökkentésének – tette hozzá. A kormány azonban továbbra is elzárkózik attól a munkáltatói kéréstől, hogy hozzák előrébb januárra az adócsökkentést.
A munkáltatói oldal a gazdasági mutatók – GDP, termelékenység, infláció – jövő évi várható alakulásáról kért adatokat a szaktárcától, amely ezeket csak december 20-án tudja bemutatni – tudtuk meg Rolek Ferenctől, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnökétől. Mint fogalmazott: ennek hiányában nehéz bármit is mondani a jövő évi béremelésekről, és mivel a szocho-csökkentést sem kívánja előrébb hozni a kormány, nem látnak mozgásteret a 8 százaléknál nagyobb mértékű emelésre.
A minimálbéremelést illetően új tárgyalási időpontot nem jelölt ki a szaktárca. Pedig tavaly ilyenkor már hetente ülésezett a témában a VKF, és még így is csak december 30-ra született meg a megállapodás. Rolek Ferenc szerint, ha lesz is következő forduló, arra legkorábban karácsony után, a két ünnep között kerülhet sor.
A bizonytalanság így továbbra sem oszlott el azt illetően: 8 százalékkal, vagy annál nagyobb mértékben nőnek-e majd 2020-ban a lekisebb bérek. Mint megírtuk: emiatt a cégek is kivárásra játszanak. A minimálbér emelés esetleges módosításának hírére november végén a helyi szintű bértárgyalások is megrekedtek, és a már megállapodásközeli helyzetekben is behúzták a féket a munkaadók. Míg tavaly ilyenkor a vállalkozások felénél már megkötötték a következő évre vonatkozó bérmegállapodásokat, addig most még csak alig néhányat írtak alá.
Ennek egyik oka, hogy a vállalkozások szeretnék tisztán látni, mekkora lesz jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum, hiszen ahhoz igazítanák az afeletti fizetéseket is. A bizonytalanságban ugyanakkor szerepet játszik az is, hogy míg tavaly egyértelműen kedvezőek voltak az idei évi gazdasági kilátások, addig most nehéz megítélni, mi várható jövőre.
