A Kecskeméti Termostar Kft. először családi házak közé tervezte az erőművet, ami végül a város szélén épülhet meg. A városban rendszeresen rossz a levegő, a vállalkozás szerint minden környezetvédelmi előírást betartanak. De így is a jelenleginél több károsanyag kerülhet majd a levegőbe.
Az egyik oldalon családi házak, a másikon tömbházak, közéjük ékelődve működik a Kecskeméti Termostar Kft. Szultán utcai fűtőműve. Több mint 11 ezer távfűtött lakást látnak el meleg vízzel és távhővel, energetikai jelentésük szerint a meleget gázból állítják elő, mindezt 64 ezer tonna széndioxid kibocsátással. 7,6 milliárd forintból zöldül a kecskeméti távhő, erről októberben beszélt Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője.
A projektben új, faapríték tüzelésű fűtőművet terveztek a belvárosba. Ezt viszont gyorsan újragondolták, és kivitték a város szélére, az ipari területre. De mivel ott nincs mit távfűteni, a meleget vissza kellett hozni a városba, így nőtt 7,6 milliárdosra a beruházás, melyhez a korábban pályázott 3,6 milliárdhoz további 4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott az állam.
A Kecskeméti Termostar Kft.-nél úgy számolnak, hogy a faapríték-erővel évente 26 ezer tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, szerintük ez egy hosszú távon fenntartható, környezettudatos, megújuló energián alapuló, hatékony távhőszolgáltatási mód. A fával együtt csökken az import földgáztól való függés, valamint javul “a térségben található, egyéb célokra nem hasznosítható, jelenleg egyáltalán nem vagy igen korlátozottan értékesített tüzelőanyagok hasznosítása”. A távhőre terveik szerint nem csak a lakosok, hanem BÁCSVÍZ Zrt., az Univer Zrt. is csatlakozhat.
A Kecskeméti Termostar Kft. tulajdonosa a helyi önkormányzat, valamint az MVM, Magyar Villamos Művek Zrt.-n keresztül a magyar állam, vagyis az uniós támogatást, áttételesen a magyar állam használhatja fel.
Hogy mennyire korszerű 2019-ben egy fatüzelésű erőmű, erősen kérdéses. Az Átlátszó megkeresésére a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse azt válaszolta, a faapríték-tüzelés biomassza-felhasználásnak, így megújuló erőforrásnak számít. “Ennek megfelelően, a széndioxid kibocsátás számításától eltekinthetünk, mivel a biomassza-felhasználás elvileg széndioxid-semleges, hiszen csak annyi széndioxid kibocsátásával jár, amennyit az elégetett növényi anyagok az életük során magába építettek.” – mondta Perger András.
Arra viszont rámutatott, hogy sok múlik azon, hogy milyen forrásból származik a faapriték, és hogy azt milyen messziről szállították az erőműbe; a technológia (és általában a biomassza-felhasználás) fenntarthatóságával kapcsolatban ezek a lényegi kérdések.
“Az egyéb majdan kibocsátott szennyező anyagok (pl. szálló por, nitrogénoxidok) mennyiségét az alternatívával (földgáz) összehasonlításban kell értelmezni.” – jegyezte meg Perger.
A National Geographic ugyanakkor tavaly nyáron írt az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületére (EASAC) hivatkozva arról, a biomassza nem tekinthető ugyanúgy megújulónak, mint a szél- vagy a napenergia. Azt is írták, hogy a számítások azt mutatják, hogy egy egység villamos energia előállítása erdei biomasszából több szén-dioxid-kibocsátással jár, mint ha az erőműben szenet égettünk volna – áll az EASAC szakvéleményében.
“Ráadásul ha még a fákat is kivágjuk – amelyek jelentős szén-dioxid-felhasználók, és a jövőben is azok lennének –, akkor a fa elégetésével járó kibocsátáshoz az a széndioxid-mennyiség is hozzájárul, amelyet a fának már nem lesz módja felhasználni (vagyis a kitermeléssel az erdőnk széntároló kapacitását is feláldoztuk).” – írja az ng.hu.
A biomassza ellen szól a szilárdalapanyag-szállítási igénye is. A Termostar számításai szerint az újonnan épülő erőműben 41 ezer tonna fát fognak elégetni, melyből a cég Átlátszónak küldött válasza szerint az az állami tulajdonú KEFAG Zrt. 10-30 ezer tonnát biztosít.
Az állami erdőgazdaságnál az Átlátszó közadatigénylésére azt közölték, hogy az Észak-Kiskunsági, a Bugaci, a Császártöltési és a Dél-Kiskunsági telephelyeiken évente átlagosan 50 ezer köbméter fát termelnek ki, amit “a tonnára történő átszámítás a faanyag sűrűségének és nedvességtartalmának változásai miatt az erdészeti nyilvántartásban nem használatos.”
Az viszont jól látszik a számokból, hogy mindenhol szinte egyenletes a termelés. Kecskeméthez legközelebb, 20 kilométerre a kerekegyházi, Észak-Kiskunsági telephely található, Bugac 35, Császártöltés 73, míg a legtávolabbi a Dél-Kiskunsági, azaz tompai erdészet 87 kilométerre van. A tüzelőanyag szállítással a forgalom változik, mivel 1 kamionra 20-22 tonna fa fér el, így évente legalább 1800 kamionnal több érkezik Kecskemétre.
Ezt még talán elviselné a folyamatos közlekedési problémákkal küzdő alföldi város, ami viszont nagyobb probléma, hogy Kecskeméten gyakran kifogásolt a levegő minősége, többek között a szálló por miatt.
A Termostar Kft. azt írta erre az Átlátszónak, hogy “a fejlesztési projekt az 53/2017. (X. 18.) FM rendelet 5. sz. mellékletében foglalt feltételek betartásával valósul meg. A rendelet részletesen szabályozza a vonatkozó kibocsátási határértékeket. A fejlesztési projektben kizárólag olyan technológia kerül megvalósításra, amely ennek betartásával üzemeltethető.”
Csakhogy, még a határértékek betartása mellett is terhelőbb a környezetre a faapríték-erőmű, mint a mostani gázos. Ha csak a szilárd részecskéket – port, kormot nézzük – akkor annak a határértéke a földgáznál 5 mg/Nm3, míg a szilárd biomasszánál 20 mg/Nm3, azaz négyszerese.
“Szerintem ettől nem javul a környezet állapota. Hány lakást fognak fűteni ezzel? Minden bizonnyal sokkal hasznosabb lett volna a pénzt az érintett épületek energiahatékonyságának javítására fordítani” – vélekedett Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
És nem csak Kecskeméten, Kaposváron is problémás lehet a biomassza erőmű. A kapost.hu októberi írása arról szól, Kaposvárra 15 MW teljesítményű biomassza-fűtőművet terveznek, aminek eredménye, hogy a várost 160 ezer tonnára becsülhető füstgáz terheli. A kén és a szerves anyag kibocsátás méréshatár alatt, éves szinten 1 tonna alatt várható, a porkibocsátás legfeljebb 2,5 tonna, a nitrogénoxid kibocsátás 31 tonna lehet.