Idén újra nekünk ajánlhatod fel az adód 1 százalékát!

5 éves lesz a KecsUP március 28-án! 5 éve nyújtunk tá­jé­ko­zó­dá­si pontot a hétköznapokban. Célunk nemcsak füg­get­len­nek lenni, de a leghitelesebb, legmegbízhatóbb és leg­ma­ga­sabb minőségű újságot készíteni a városban. Egy olyan szabad és gondosan szerkesztett platformot, amit minden város megirigyelne.

2023. óta nekünk is felajánlhatod adód 1%-át. Ne hagyd az államkasszában ezt a pénzt, rendelkezz róla, hogy a vidéki média kapja meg!

Áramlat Alapítvány adószáma: 19235743-1-03

Nem kell belefulladnunk az aluljáróba – a klímaváltozás súlyosan érinti Kecskemétet

- Advertisement -

Ha sok eső esik az a gond, ha hetekig nem esik az a gond. A városi esőzések egyszerre jelentenek kockázatot és terhet, de ha vesszük a fáradságot és elgondolkodunk, hogyan tudunk (és kellene) alkalmazkodunk, akkor meglátjuk a lehetőséget is benne. Az elmúlt napokban – ahogy évről évre május derekától június közepéig – özönvízszerű esőzések hozták frászba ismét a kecskemétieket. Senkit nem lep már meg, de mégis komoly aggodalommal tölt el bennünket, ha látjuk az égen feketén fodrozódó mélysötét felhőket, amiből pillanatok alatt leszakad az ég.

Ajjaj. Már megint jön? / Fotó: kecsup.hu

Ilyenkor a pincék megtelnek vízzel, a csatornákból szökőkútként bugyog felfelé az esővízzel telt szennyvíz, a kertben a borsót földig mossa az eső, az aluljárók és a mélyebben fekvő útkereszteződések járhatatlanná válnak. A város megáll.

Penny mögött. Lezárva. Csak búvároknak. / Fotó: kecsup.hu facebook

Az elcsendesedő esőben az autósok és biciklisek megpróbálnak áthajtani a tóvá változott utakon, amit a katasztrófa „turisták” nagy izgalommal videóznak.

A megújulás és nem a tagadás visz előre

Elsőként azzal kell szembenéznünk, hogy a klímaváltozás – mára klímaveszélyhelyzet, amit több, köztük a magyar kormányzat is tagad – fokozatosan átalakította az életünket. Ez nem a jövő kihívása, nem valamikor eljövő összprobléma, hanem már folyamatban lévő, a jelenünket és mindennapjainkat befolyásoló drasztikus változás. Függetlenül attól, hogy ezek a változások kicsik vagy nagyok, egyénre szabottak vagy kiterjedtek, közvetlenül érintenek bennünket és a társadalmon belüli gazdasági viszonyainkat.

Megújulás és alkalmazkodás – ez korunk magatartásának a kulcsa. Egy negatív hatás bekövetkezésekor képeseknek kell lennünk abból újra talpra állni, felépülni, megújulni, miközben megtartjuk, vagy tovább fejlesztjük a működésre és alkotásra való képességünket.

Egyfajta rugalmas ellenálló képességet kell megtanulnunk egyéni és önkormányzati (és állami) szintű megnyilvánulásainkban. Ezért is van többek között szükség erős civil társadalomra, hatékony és széleskörű jogokkal bíró hazai önkormányzati rendszerre, illetve helyi erőforrásokra épülő fenntartható gazdaságra.

Ha nincs fáradozás, nincs fejlődés. No pain, no gain.

A klímaváltozás súlyosan érinti Kecskemétet

A Kecskemétet érintő mindennapi kihívások közé tartoznak a levegőszennyezés, a zaj, a városi árvíz és a városi klíma kezelése. Ezek közül főként most csak a városi árvizekről és a megelőzhető lokális szárazodásról lesz itt szó, már csak azért is, mert a síró Medárd napi népi bölcselet szerint bőségesen esik és ismét „belefulladtunk” az aluljárót elöntő vízbe. Másrészt pedig azért, mert a 2020-2025. évekre szóló városi környezetvédelmi program egyértelművé teszi, hogy:

Kecskemét a klímaváltozással fokozottan érintett térség övezetén belül a nagyon erősen aszályos zónába esik.

Szóval hiába az özönvízszerű eső májusban/júniusban, mikor az év többi hónapja rendkívül száraz. Az egyetlen megoldás ezért a vízvisszatartás komplex megoldása.

A víz az úr, de jól is kijöhetünk vele

Úgy kell a városainkat fejleszteni, ahol a népesség nagy része él, hogy a klímaváltozással létrejövő káros mértékű árvizek kezelve legyenek és több irányú hasznosításuk is megvalósuljon. A szakemberek ezt úgy fogalmazzák meg, hogy az árvíz elleni védekezésről – vízgyűjtőalapú megközelítést alkalmazva – át kell térnünk az árvízi kockázatkezelésre.

Mit jelent ez? Kecskeméten az átlag feletti nagyságú és mennyiségű csapadékot szabályozottan elvezetni, tárolni, tisztítani és újrahasznosítani.

Az esőkert mesterségesen kialakított és növényzettel beültetett mélyebben fekvő felület a talajban, amelynek célja az esővíz felfogása, ideiglenes tárolása és szűrése. / Fotó: wikipedia

Ha az esőt tároljuk, pl. esőkertek formájában és komplex öntözési rendszert fejlesztünk ki, akkor további zöldfelületek alakíthatók ki az egyébként méreg drága (és korrupciótól sem mentes) köztéri térkövezés és betonozás helyett. Minél természetesebb valami, annál jobban megtérül. Ha nagyobb a zöldfelület egy városban, ezzel csökken a porképződés is, ami a Homokhátságon igen gyakori jelenség.

Az esőkert nem keverendő össze a kerti tóval sem, amelyben folyamatosan van jelen állóvíz; sem pedig az esővíz tárolására szolgáló mesterséges tóval / Fotó: wikipedia

A zöldfelületek segítenek a légtisztításban, mert klimatikus szempontból is javítják az adott városrész komfort és környezet egészségügyi jellemzőit. Pozitív épületenergetikai hatása is a zöldfelületeknek, mert jó hangelnyelők. A tisztított csapadékvíz pedig „vízkincs” a kommunális környezetben is, amit wc öblítésre és takarításra is lehet használni.

A klímaváltozás miatt egyre gyorsabb lefolyással jelentkeznek a városi árvizek. A jelenlegi helyzetben Kecskemét (és sok magyar város) infrastruktúrája nem alkalmas a szélsőséges időjárási helyzetek kezelésére. A szélsőséges időjárás gazdasági és infrastrukturális károkat okoznak. És közegészségügyi szempontból is kockázatosak. A megújulás elkerülhetetlen.

- Advertisement -
Exit mobile version