Ismét idős erdőt vágtak ki illegálisan Tiszaugnál védett állami területen

0
100 éves erdőrészletet vágtak tarra engedély nélkül Tiszaugon / Fotó: sokszinuvidek.24.hu
Hirdetés

Augusztusban újabb illegális tarvágás történt Tiszaugnál védett, állami erdőterületen, melynek ismét egy közel 100 éves erdőrészlet esett áldozatul. A WWF Magyarország szerint  a jelenlegi szomorú példa is bizonyítja: amíg nem vizsgálják felül az árvízi védekezés és a nagyvízi mederkezelés módját, addig a jövőben is előfordulhatnak hasonló természetkárosítások, írja a WWF Magyarország.

A környezetvédő szervezet idén januárban már leleplezett egy hasonló illegális tarvágást ugyanebben az erdőben. A felháborodás nagy volt akkor, de a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal végül mindössze 187,5 ezer forint bírságot szabott ki az erdőt kivágó alvállalkozóra.

Ennek a jelek szerint semmiféle visszatartó ereje nem volt. Mondjuk miért is lenne, ha a WWF Magyarország szerint amúgy ennél egyetlen kivágott fekete nyárért többet adnak a piacon.

A WWF Magyarország szerint a januári vágás után augusztusban megint egy olyan területen történt fakitermelés, ahol a környezetvédelmi engedély szerint ez tilos.

Hirdetés

“Nem csupán az idős fák, de védett növények és állatok sokasága pusztulhatott el” – írták.

“Ártéri erdeink kiterjedése a folyószabályozások előtti korhoz képest egy százalékára csökkent. A most elpusztított erdőrészlet 80-90 éves fekete nyárfáival az ilyen élőhelyek között is ritkaságnak számított.” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.

“Láthatóan sem a környezetvédelmi engedély előírásai, sem a minimális összegű bírság nem képes megakadályozni a természetkárosítást. Természeti kincseink elherdálása azonban olyan, mintha Munkácsy-képeket árusítanánk ki anyagárban, tüzelőnek”

– mondta Kajner Péter, a WWF Magyarország Tisza programjának szakértője.

A WWF Magyarország szerint az ártéri erdők védelmében teljesen át kell dolgozni a magyar árvízvédelmi gyakorlatot, amely most alapvetően ártéri erdők kivágásával az árvizek gyorsabb levonulását akarja elérni.

Ehelyett szerintük olyan árvízi védekezésre van szükség, ami a vízparti élőhelyek megóvásával biztosít több teret a folyóknak a töltéseken belül és új, természetes élőhelyek kialakulását segíti a töltéseken kívül. “A természetközeli módszerekkel nem utolsó ártéri erdeinket sodornánk veszélybe, hanem új élőhelyeket hozhatnánk létre. Gazdálkodhatnánk végre a vízzel, ahelyett, hogy igyekszünk minél hamarabb kivezetni az országból, hiszen ennek kárát nemcsak a természet, de a kiszáradó mezőgazdasági területek is megszenvedik” – mondta Kajner Péter.

via: WWF Magyarország; 444.hu; sokszinuvidek.24.hu

Kapcsolódó cikk

Engedély nélkül elpusztítottak egy védett ligeterdőt Tiszaugnál