Kassai Dániel pestszentlőrinci független önkormányzati képviselő a Miniszterelnöki Kabinetirodától közérdekű adatigénylése nyomán megtudta, mennyibe került a legutóbbi, koronavírusról szóló „nemzeti konzultáció” – írta meg a Hvg.
A propagandakampány és az ezt körülölelő kormányzati hirdetések (nyomtatott sajtó, online, rádió, TV, óriásplakát, citylight, hengeroszlop) végösszege 9 milliárd 579 millió 490 ezer 978 forint volt.
Ehhez jött még hozzá a konzultációs levelek gyártása, postázása 1,7 milliárd forintért. Továbbá a Magyar Közlöny Kft. közel 200 millió forintot kapott nyomdai szolgáltatásra.
A fő megrendelést egy ismert Fidesz-közeli milliárdos, Balásy Gyula cége, a New Land Média Kft. kapta meg.
Ennyi pénzből 57 ezer tanuló kaphatott volna egy 200 000 forint értékű új laptopot az otthoni tanuláshoz.
Nem tudni, hányan töltötték ki
A kormányzati titkolózás miatt független testület nem ellenőrizheti, hányan küldték vissza levélben vagy interneten válaszukat, és mi lett a válaszok sorsa, így csak a fideszes Dömötör Csaba bemondására hagyatkozhatunk. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint 1 millió 793 ezren válaszoltak.
Amint azt Szél Bernadett kiderítette, valójában ez a válaszok száma, nem a válaszolóké, mivel egy ember több helyre is x-et tehetett. Az állami honlap összesítése szerint a válaszolók száma 110 ezerrel alacsonyabb.
Az viszont biztos, hogy Hadházy Ákos független parlamenti képviselőnek 260 ezren küldtek vissza „nemzeti konzultációs” ívet, amiket bemutattak a sajtónak és látványosan elhelyezték őket a Orbán Viktor munkahelye, a Karmelita Kolostor elé.
Egy robot volt a legszorgalmasabb válaszoló
Időközben egy Nerbot nevű program működéséről 25 órányi videófelvételt töltött fel valaki az internetre. A felvételeken az látszott, hogy a gép több ezres nagyságrendben, hamis adatokkal tölti ki a kérdőívet. Mindezt a „nemzeti konzultáció” primitív internetes felületének alapvető biztonsági hiányosságai tették lehetővé.
Mire való volt ez az egész?
A propagandakampány komolyságát jelzi, mennyire vette komolyan maga Orbán Viktor az állítólagos beküldők véleményét.
Szeptemberben még rájuk hivatkozott, mondván, a „nemzeti konzultáció” alapján azt látják, a magyarok nem akarnak lezárásokat. Igaz, csak október 9-én hozták nyilvánosságra a „konzultáció” „eredményét”. Így nyár után újabb értékes, járvány elleni védekezésre fordítható hónapokat pazarolt el a miniszterelnök.
Aztán ahogy novemberre egyre súlyosabb lett a helyzet, bekövetkezett, amit a szakértők jósoltak és amit a kormány egyik vezető politikusa riogatásnak minősített, a lezárásokat mégis elrendelték.
Volt azért benne jó is
Ha még emlékszik rá valaki, eredetileg 2020 elején a gyöngyöspatai cigányok oktatási szegregáció miatti kártérítését tervezte a kormány indulatkeltő kampánytémává tenni. Februárban több száz pszichológus tiltakozott ez ellen. „Szerencsére” az időközben elhatalmasodó koronavírus-járvány levette a napirendről az etnikai uszítást, és elkerültük az újabb konfliktusokat.
