Munkalapú társadalom, ahol épp a keményen dolgozók vannak hátrányban

0
A magasabb munkajövedeleműek csoportjai több ellátást vesznek igénybe / Illusztráció: Gettyimages
Orbán Viktor 2014-ben, a bálványosi beszédében mondta, hogy a jóléti állam helyett „a magyar válasz az, hogy egy munkaalapú állam korszaka következhet el, mi egy munkaalapú társadalmat akarunk szervezni…”. A miniszterelnök, aki nagyon sok mindenről beszél azóta is, a Kossuth Rádió tudósítása szerint azt is mondta, dolgozz többet, akkor többet fogsz keresni.
Ilyen egyszerű lenne ma Magyarországon, hogy aki többet dolgozik az többre jut, jobb oktatáshoz és jobb egészségügyi ellátáshoz jut? Valójában milyen egészségügyi szolgáltatásokhoz jutnak hozzá a fizikai munkások vagy a magas stressznek kitett alkalmazottak? A bérből és fizetésből élőkre, akik tisztességesen adóznak, de éves szinten mégsem rendelkeznek megtakarítással, vajon rájuk mennyit fordít a társadalombiztosítás, ha egészségügyi problémájuk akad? Röviden a válasz, nagyon keveset.

A dolgozó, de alacsonyabb jövedelműek járnak a legrosszabbul 

„Magyarországon a magasabb jövedelmű dolgozók egészségesebbek, mint az alacsonyabb jövedelmű dolgozók, és magasabbak a társadalombiztosítás rájuk fordított kiadásai, mint az alacsonyabb jövedelmű dolgozókra fordított kiadások”
– olvasható abban a tanulmánykötetben, amit nemrég a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) publikált.
Magyarországon a társadalombiztosítás elvileg jövedelemtől függetlenül mindenkinek egyforma hozzáférést biztosít a számára szükséges egészségügyi ellátásokhoz és gyógyszerekhez, a valóság azonban nagyon mást mutat. A szerzőpáros három szembetűnő megállapítást tesz, ami a magyar állampolgárok közti különbségekre és szélsőséges viszonyokra mutat rá. Ez így foglalható össze:
  • az ország különböző részein jelentősen eltérnek a dolgozókra fordított állami kiadások, tehát nem mindegy, hogy városban vagy vidéki kistelepülésen, vagy éppen az Alföldön vagy Észak-Dunántúlon élsz;
  • aki többet keres az jobb és több szolgáltatást tud igénybe venni;
  • aki kevesebb jövedelemből él az minden bizonnyal hamarabb lesz beteg és hal meg. Márpedig azok, akik kemény fizikai munkát és magasabb stresszel járó munkát végeznek, közülük nagyon sokan küzdenek valamilyen betegséggel.
Nézzük kicsit részletesebben. Az egészségügyi kiadások és a munkajövedelem összefüggése kapcsán azok, akik a legfelső jövedelmi réteghez tartoznak, azoknak 42%-al magasabb a járóbeteg-ellátással kapcsolatos kiadásuk. Továbbá 70%-al többet adnak ki gyógyszerre, és több mint kétszer magasabb a fekvőbeteg-kiadásuk, mint azoké a munkásoké, akik a legalsóbb jövedelmi kaszthoz tartoznak. Az is tény, hogy minden gyógyszerkategóriára többet költenek a magasabb keresetűek.
Látható az is a felmérésben, hogy összességében a magasabb jövedelműeknek kisebb a halálozási valószínűsége, vagyis feltételezhetően jobb az egészségi állapotuk – a legmagasabb és legalacsonyabb jövedelmi huszad közötti eltérés majdnem háromszoros.
Mindez úgy foglalható össze, hogy:
a dolgozó népesség körében a magasabb munkajövedeleműek csoportjai több ellátást vesznek igénybe: nagyobbak a rájuk fordított fekvőbeteg-kiadások, a szakorvosi ellátásukra jutó kiadások és a gyógyszerkiadások is.
Ma Magyarországon tehát, ezt már mi tesszük hozzá, épp azok a keményen dolgozók kerülnek hátrányba, akikről szólna a munkaalapú társadalom. Gyakorlatilag nem létezik társadalmi felzárkózás és nincs átjárás a szegénységből a tisztes jómódba, ahol az adóforintok után egyenlő módon megfelelő állami egészségügyi ellátás vehető igénybe.