– A levegőszennyezés egyre súlyosabb egészségkárosító hatásaival néz szembe Kecskemét lakossága. Évről-évre rosszabb a levegőminősége, ami mielőbbi cselekvést igényelne.
-Összefoglaljuk, hogy mi okozza a kibocsátást és erre milyen lehetséges megoldások lehetnek.
– A cselekvéshez pontos és megbízható adatok kellenek, de komoly hiányosságok vannak a rendelkezésre álló információban.
– Évente több mint 13 ezer magyar – ennyien laknak Kiskőrösön – hal meg idő előtt a rossz levegőre visszavezethető okok miatt.
Az egyre súlyosbodó kecskeméti rossz levegőminőség egyre inkább felkelti a helyi nyilvánosság figyelmét. Nem véletlen, hiszen egyre többször vagyunk kitéve olyan káros levegőszennyezésnek, ami köhögést és nehézlégzést vált ki. A rossz levegőt Kecskeméten részben az egészségügyi határértéket sokszor meghaladó szálló por (PM10) okozza. Az Európai Unió Bírósága Magyarországot 2021. februárban azért ítélte el, mert több mint egy évtizede nem sikerült érdemben csökkenteni a rendkívül sok halálos áldozatot követelő szennyező anyagok koncentrációját a levegőben. Évente több mint 13 ezer magyar – ennyien laknak Kiskőrösön – hal meg idő előtt a rossz levegőre visszavezethető okok miatt.
Kecskeméten a szálló por 24 órás egészségügyi határértéke egy naptári év alatt 35-nél többször volt magasabb a megengedettnél 2016–2018 között minden évben, de 2019-ben is megközelítette azt.
2016-ban: 43, 2017-ben: 47, míg 2018-ban: 59 alkalommal került sor 24 órás határérték túllépésre, de 2019-ben is több mint 30 napon mértek 50 µg/m3 feletti koncentrációt Kecskeméten.
A jogszabályok értelmében azonban a szálló porból (PM10) egy naptári év alatt 35-nél többször nem lenne szabad túllépni a napihatárértéket. Részben ezért is kell felülvizsgálni Kecskemét levegőminőségi tervét a Kormányhivatal közel 100 oldalas tervdokumentuma szerint, ami Kecskemét levegőminőségének javítását és a levegőszennyezés csökkentését tűzi célul.
A levegő részecskeszennyezése (PM10) szív- és érrendszeri betegségeket, daganatos elváltozásokat, légúti megbetegedéseket, valamint a magzatokban és gyermekekben fejlődési rendellenességet okozhat. Az ő esetükben megnövekszik a tüdőhörgők nyálkahártyáját érintő krónikus gyulladások (bronchitis) és az allergiás megbetegedések száma.
A szálló por részecskék egészségkárosító hatásaival kapcsolatban kiemelendő még az, hogy az emberi szervezetben az égésből származó, széntartalmú részecskék elsősorban gyulladást okoznak. A porrészecskék felületén a mérgező anyagokon (pl. fémek, rákkeltő anyagok) kívül baktériumok, vírusok, és gombák is megtapadhatnak, így könnyen bejutnak a légutakon keresztül a szervezetbe.
Ezeken kívül mintegy 10 hónappal csökkenti a várható élettartamot.
A PM10 mellett egyéb légszennyező anyagok is egészségügyi kockázatot jelentenek a számunkra. Így a kén-dioxid, ami különösen energiaiparból és a fűtésből ered. Ez főként a nyálkahártyát irritálja és a tüdőfunkció csökkenését okozza. A nitrogén-dioxid mindenekelőtt a közlekedés során, illetve az ipari és fűtési tevékenységeknél keletkezik, ami szintén károsíthatja a tüdőt és a légutakat. És továbbá itt van még az ózon és szén-monoxid is.
A szennyezést okozó fő kibocsátó források a következők
Kecskeméten három mintavételi hely van a szennyezettség mérésére. Működött egy a Halasi úton is, de ez 2015-ben megszűnt. A városban folyamatos PM10 méréseket csak 2014 óta végeznek és mint azt fentebb írtuk a szállópor napi egészségügyi határérték túllépése igen gyakori.
A helyzet azért is súlyos, mert az elmúlt 3 évben több olyan nap is volt Kecskeméten, amikor a szállópor koncentrációja, ha nem is lépte át a megengedett határértéket, de meghaladta a tájékoztatási és a riasztási küszöbértéket is, tehát időben hosszú ideig fennál a rossz városi levegőminőség. Ezek többsége leginkább őszi, illetve téli hónapokban volt jellemző, amikor súlyos gondot okoz többek között az, hogy sokan elavult tüzelőberendezéssel, nem megfelelő tüzelési technikával, illetve tüzelő anyaggal (pl. nedves fa), adott esetben hulladékkal fűtenek.
Mégis honnan ered a szennyezés?
Kecskemét levegőterhelésében a földrajzi adottságok, mint a széllel könnyen terjedő homokos, löszös talaj is közrejátszik. De ennél meghatározóbb maga az emberi cselekvésből származó szennyezés így:
a szilárd tüzelőanyaggal történő fűtés, a különböző ipari tevékenységek, a közúti közlekedés és a mezőgazdasági munkálatok is.
Ha ez utóbbiakat szemügyre vesszük, akkor látszik igazán, hogy mit tett és mit nem tett meg az elmúlt 10-12 évben a város, hogy mérsékelje a levegőbe jutó szennyező anyagok mennyiségét. A kibocsátás visszafogása sokszereplős, hiszen egyszerre kíván lokális, országos és nemzetközi szintű lépéseket. Utóbbi kapcsán fontos kiemelni azt, hogy Magyarország szállópor szennyezettségét a nagytávolságból ideérkező szennyezés is befolyásolja.
Benzingőzben kapkodnak tiszta levegő után a döntéshozók – alig van pontos adat
A cselekvéshez pontos és megbízható adatok kellenek, de komoly hiányosságok vannak a dokumentum szerint. Nem áll rendelkezésre közvetett adat az agrárszektorhoz köthető PM10 emisszió vonatkozásában. Ennél is nagyobb hiány, ha csökkenteni akarnák a lakossági fűtésből eredő kibocsátást, hogy egyáltalán ténylegesen mennyi a használt kémények száma, mennyi és milyen típusú a felhasznált tüzelőanyag, miközben a kémények száma alapján (körülbelül 12 ezer) minden bizonnyal jelentős mennyiségű szálló por kibocsátása történik.
A belváros tehermentesítésének a kérdése ugyan a választási kampányokban rendszeresen előjön és – inkább volt szó róla, mint ténylegesen megvalósult – a zéró-emissziós zóna, azonban a közlekedésből származó emisszióról nincs érdemi adat és információ. Kecskeméten 49 ezer személygépjárművet tartanak nyilván (10 év alatt 30%-os növekedés), amiben nincs benne az áthaladó és a városba ingázó forgalom. Mondhatni azt, hogy benzingőzben kapkodnak tiszta levegő után a döntéshozók, mert nincs elegendő adatuk a cselekvéshez. Pozitív mutatószám azonban az, hogy a helyi tömegközlekedést ellátó autóbuszok többsége fiatal, a legrégebbi buszok is 10 év alatt vannak, amely kedvezően befolyásolhatja Kecskemét PM10 koncentrációját.
A kibocsátást okozó szektorok közül mindössze az ipari tevékenységről van hozzáférhető és nagy valószínűséggel megközelítő statisztikai adat. A környezetvédelmi hatóság által közzétett legnagyobb kibocsátók (~ 1 tonna) tevékenységük szerint parketta (Graboplast Zrt.), élelmiszer (Univer-Product Zrt.), gépjármű és gépjármű alkatrész (ACPS Automotive Kft., Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft., Autóflex-Knott Kft.), valamint nyílászárók (Delta Kft.) gyártásával foglalkozik. A 2019-es bevallások alapján a vállalatok többségének szilárd anyag kibocsátása stagnált, vagy csökkent, mindössze néhány esetben került sor az előző évhez képest jelentősebb mértékű emisszióra, például Univer-Product Zrt., Som-Plast Kft. és a Freudenberg Sealing Technologies Kft. esetében.
A levegőminőség javítására irányuló lehetséges intézkedések
A dokumentumban felsorolják azokat a fejlesztéseket (pl. óvodák és iskolák energetikai korszerűsítése; elkerülő utak), amitől a levegőszennyezés csökkenését várják, de számos javaslatot tesznek, ahol mielőbbi vagy további lépéseket sürgetnek. Ilyen például:
– nehézgépjárművek forgalmának korlátozása, forgalomcsillapítási eszközök alkalmazása,
– parkolási rendszer módosítása,
– közutak, járdák, terek rendszeres tisztítása, portalanítása (szükség szerinti locsolása),
– tömegközlekedés korszerűsítése, színvonalának emelése, népszerűsítése,
– kerékpárutak építése, fejlesztése, fenntartása és a nem motorizált közlekedés népszerűsítése,
– szemléletformálás,
– lakossági szilárd tüzelőanyagok használatának csökkenésére irányuló intézkedések,
– zöldfelület gazdálkodás, beleértve a fásítást és parkosítást,
– távfűtés fejlesztése, korszerűsítése,
– épületek energetikai korszerűsítése,
– komposztálás,
– az ipari kibocsátók intézkedési terv kidolgozására történő kötelezése.
Tervek láthatóan vannak, ami több mindentől is függ, mint a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságtól, hogy honnan kell és hová átcsoportosítani forrásokat; a kormány az önkormányzatokat érintő korlátozó intézkedéseitől, amely befolyással van a helyi cselekvésre, és nem utolsósorban a döntéshozók, illetve a civil lakosság lobbitevékenységétől, aktivitásától.
