Nem vagyunk nyelvészek, ezért a Nyelv és Tudomány honlapján kezdtünk kutakodni, hogy megtaláljuk a választ arra, miért mondjuk nagy melegben azt, hogy kánikula van. Sikerrel jártunk.
A latin canis [kánisz] szó ’kutyá’-t jelent, a Canis Maior [kánisz major] pedig annyit tesz, hogy ’Nagy Kutya’. De nem azért írjuk nagy betűvel, mert valami ókori maffiafőnököt tisztelünk vele, hanem azért, mert ez egy csillagkép neve – írja a nyest.hu.
A canicula [kánikula] a canis kicsinyítő képzős formája, tehát annyit tesz: ’kiskutya, kutyakölyök, kutyus’.
Rendben, de mégis hogy jön ide a kutya?
A rómaiak idejében a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga, a Szíriusz nyár közepén, a legnagyobb hőség idején jelent meg először az égbolton. Az egybeesés miatt a rómaiak azt feltételezték, hogy a csillagkép okozza a nagy meleget. Így lett tehát az igazán forró időszakok neve kánikula. Magyar nyelvű szövegből már 1575-ből van rá adatunk! – teszi hozzá a lap, amely megjegyzi, hogy a Szíriusz ma már szeptember elején jelenik meg az égbolton, azaz az igazi kánikula, a Canis Maior ideje majd még csak ezután jön!
Itt még arról is olvashatunk, hogy logikus lenne, hogy ugyaninnen ered a kutya meleg van kifejezés, de ez biztosan máshonnan jön, mivel a kutya hideg kifejezést is használjuk. Ez inkább abból ered, hogy több nyelvben a kutya szitokszóként használatos, ezért tapadhatott nálunk is a hideghez és a meleghez is.