Idén újra nekünk ajánlhatod fel az adód 1 százalékát!

5 éves lesz a KecsUP március 28-án! 5 éve nyújtunk tá­jé­ko­zó­dá­si pontot a hétköznapokban. Célunk nemcsak füg­get­len­nek lenni, de a leghitelesebb, legmegbízhatóbb és leg­ma­ga­sabb minőségű újságot készíteni a városban. Egy olyan szabad és gondosan szerkesztett platformot, amit minden város megirigyelne.

2023. óta nekünk is felajánlhatod adód 1%-át. Ne hagyd az államkasszában ezt a pénzt, rendelkezz róla, hogy a vidéki média kapja meg!

Áramlat Alapítvány adószáma: 19235743-1-03

Magyar kutatás: A kínai vakcina a 80 év felettiek felénél nem ad kellő védelmet

- Advertisement -

A kutatáshoz 450 személy mintáját elemezték,

az eredmények pedig ismét csak rezegtetik a lécet a Sinopharm alatt

írja a 24.hu. A lap arról számol be, hogy már szaklapban is megjelent a kutatási eredmény, amely szerint a kínai oltás utáni kevés antitest előre jelezte a nem kellő védelmet.

Tegnap a Telex írta meg, akkor még a független tudományos testület által nem ellenőrzött kutatásról (mára már megtörtént az ellenőrzés, így jelenhetett meg a szaklapban- a szerk.), hogy a kutatás igazolta, hogy az antitestszint jó előrejelzője a védettségnek, és a kínai vakcinával oltott időseknél az antitestek hiánya valóban következtetni enged arra, hogy kevésbé védettek a Covid-19 ellen.

A kutatás szerint az 50 év alattiak körülbelül 90 százalékánál figyeltek meg mérhető ellenanyagszinteket, de ez az arány az életkor előrehaladtával erősen csökkent.

A 60 évesek 25 százaléka és a 80 év felettiek legfeljebb 50 százaléka nem termelt védő hatású ellenanyagot

– áll a 24.hu cikkében. Ami azt is jelenti a kutatás alapján, hogy a legidősebb korosztályban a kínai vakcinával oltottak felénél nem alakult ki kellő védelem a koronavírus ellen. Korábban más vizsgálatok és vélemények is arról szóltak, hogy 60 év felett nem feltételnül ad kellő védelmet a kínai vakcina.

A magyar kormány a keleti vakcinákra építette fel az oltási kommunikációt

Ami azért különösen meglepő, mert a magyar kormány jórészt a kínai vakcinára építhette fel azt az üzenetet, hogy elsők vagyunk az oltásokban, ami persze csak a kezdetekben volt igaz, miután máshol az unióban nem oltottak a kínai vakcinával. Így ezekkel a szállítmányokkal az élen tudtunk maradni egy darabig. Ugyanakkor sajnos a halálozási számokat tekintve is az élen jártunk, járunk. A Telex decemberben írta meg, hogy a világon az első helyen állunk ismét a lakosságarányos halálozási adatokban.

Mindenesetre a kínai szállítmányokat bonyolító cég egy 55 milliárdos üzletet tudhatott magáénak. Az üzleti adatokban Kecskemétre is eljutottunk. Megírtuk azt is, hogy

„Az ára a Sinopharmnak a legmagasabb: Magyarország dózisonként 30 eurót + 5% áfát fizetett érte. Ez a jelenlegi árfolyamon több mint 11 ezer forint. A New York Times összesítése szerint ez több mint kétszerese például a Pfizer árának (5500 forint), majdnem négyszerese a Szputnyikénak (3 ezer forint), és csaknem

HÚSSZOR(!) ANNYI, MINT AZ ASTRAZENECA EGY ADAGJA (660 FORINT).”

A hvgblog alapján megírtuk azt is, hogy

„Eltekintve attól, hogy még a beadott dózisok közül is kevés volt hatékony, túlrendelés, a több mint 60%-nyi el nem oltott, raktárban maradt Sinopharm-adag miatt

MAGYARORSZÁG NETTÓ VESZTESÉGE 100 MILLIÓ EURÓ, CSAKNEM 35 MILLIÁRD FORINT.

A HASZON PEKINGBEN CSAPÓDOTT LE.

A 35 milliárdos bukás persze voltaképpen bagatell a NER Kínával kötött egyéb üzleteinek Magyarországot terhelő költségei, a Belgrád-Budapest vasút bő 700, a Fudan 560 vagy a tavaly tavasszal szintén Kínától beszerzett – szintén raktárban porosodó – 16 ezer respirátor 300 milliárdja mellett.”

Vajon hányan gondolták, hogy védve vannak, de nem voltak?

A magyar kormány szinte erőltette a kínai vakcinát. Orbán Viktor ki is mondta, hogy ő megvárja, mert ebben bízik a legjobban. Amikor volt kínai vakcina már, de azt többen elutasították (éppen a hatékonyságát megkérdőjelező vélemények miatt, amelyek a kutatás fényében nem voltak alaptalanok), akkor a miniszterelnök mondta azt is, hogy akinek nem kell az elérhető oltás, az megy a sor végére. Ennek akkor még azért volt jelentősége, mert az oltásra regisztáció után akár hetek is eltelhettek a beadásig, és ha újra kellett kezdeni a sort, akkor az újabb időt jelentett. Nyilván volt, aki beadta a derekát, és volt, akinek teljesen mindegy volt, mások pedig direkt a kínait akarták.

Hiszen a kormány kimondta: Minden oltás hatékony

Végül minden, kínai vakcinával oltott is, megkapta utána a VÉDETTSÉGI-nek nevezett kártyát, amely alapján joggal gondolhatta mindenki, hogy védett a vírus ellen. De vajon hányan nem voltak védettek, és bátrabban jártak-keltek, és a kártyával mehettek a többi kártyás közé különböző eseményeken úgy, hogy nem volt meg szervezetükben a kellő védettség?

És a kutatás eredményét elfogadva, vajon lesz-e bárki a kormányzatban aki elnézést kér azoktól az idősektől, akik tudják vagy nem tudják, de nincsenek kellően védve a kínai oltás után?

 

- Advertisement -
Exit mobile version