Idén újra nekünk ajánlhatod fel az adód 1 százalékát!

5 éves lesz a KecsUP március 28-án! 5 éve nyújtunk tá­jé­ko­zó­dá­si pontot a hétköznapokban. Célunk nemcsak füg­get­len­nek lenni, de a leghitelesebb, legmegbízhatóbb és leg­ma­ga­sabb minőségű újságot készíteni a városban. Egy olyan szabad és gondosan szerkesztett platformot, amit minden város megirigyelne.

2023. óta nekünk is felajánlhatod adód 1%-át. Ne hagyd az államkasszában ezt a pénzt, rendelkezz róla, hogy a vidéki média kapja meg!

Áramlat Alapítvány adószáma: 19235743-1-03

A dolgozói érdekképviselet intézményes formája ellehetetlenült Kiskunfélegyházán

- Advertisement -

Kiskunfélegyháza képviselő-testülete februári ülésén visszavonta az önkormányzati Érdekegyeztető Tanács megalakítására vonatkozó tavaly novemberi döntését. Ennek oka, hogy nem maradt a városban olyan intézményi és ágazati szinten reprezentatív szakszervezet, amely a közalkalmazottak legalább 10 százalékát tagjai között tudhatja

számolt be Kis-Szeniczey Kálmán (Veled a Városunkért Egyesület) kiskunfélegyházi önkormányzati képviselő és Bács-Kiskun megye 4. számú körzet ellenzéki jelöltje.

A város képviselő-testülete még tavaly döntött arról, hogy az Érdekegyeztető Tanács létszámát 4 főben határozza meg, melybe 2 főt a szakszervezeti oldal, 2 főt az önkormányzat delegál. Az ellenzéki frakció nevében Kollár László azt javasolta, hogy plusz taggal a Tanács kibővítésre kerüljön. Ezt a kormánypárti többség leszavazta, és végül a Tanács önkormányzati oldal tagjainak Csányi József polgármestert és Balla László alpolgármestert delegálta.

A félegyházi városvezetés decemberben megkereste a Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézményben működő szakszervezetet, hogy delegáljanak 2 főt a megalakuló Érdekegyeztető Tanácsba, melyet követően megtartható lenne az Érdekegyeztető Tanács alakuló ülése.

Válaszként a Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézményben működő szakszervezet titkára az SZTDSZ helyi alapszervezetének megszűnéséről 2021. december 7-én készült jegyzőkönyvet küldte meg az önkormányzat részére. Ebből az derült ki, hogy az intézmény valamennyi szakszervezeti tag közalkalmazottja a szakszervezetből való kilépésre tett nyilatkozatot, mely alapján az intézményben megszűnt a szakszervezet, így delegálásra már nem került sor.

Padlóra került a dolgozói érdekképviselet Kiskunfélegyházán

Mindez azt jelenti, hogy egyetlen önkormányzati intézménynél sem működik olyan létszámmal szakszervezet, amely megfelelne a reprezentativitás követelményeinek, így az Érdekegyeztető Tanács nem tud megalakulni, és emiatt az önkormányzati oldal (2 fő) delegálásra vonatkozó 166/2021. (IX.29.) önkormányzati határozat visszavonásra került. Ezzel a dolgozói érdekképviselet intézményes formája a Városházán a következő 6 évre ellehetetlenült – írja Kis-Szeniczey Kálmán.

Kollár László és Kis-Szeniczey Kálmán képviselők a Munka Törvénykönyv módosításai ellen tiltakoztak 2018-ban / Fotó: hirvidek.hu

„A pedagógussztrájk rávilágított arra – mondja az ellenzéki politikus – hogy a hatalomnak nem érdeke, hogy rajta kívül bárki más beleszóljon közös dolgaink alakításába. Kiskunfélegyházán alig néhány intézményben volt munkabeszüntetés, mivel a tanárokat nem csak fegyelmivel és fizetésmegvonással igyekeztek távol tartani jogaik gyakorlásától és az oktatás-nevelés jelenlegi áldatlan állapotainak megjavításától, hanem az intézményvezetők többsége is felfelé igazodott, megfutamodott, vagy a semlegesség látszatával bliccelte el az ügyet. Mindezt persze nem lehetne megtenni egy olyan országban, ahol van tömeges tagsággal rendelkező szakszervezeti mozgalom.”

Magyarországon nőtt leginkább a béregyenlőtlenség 2010 óta

Nem véletlen kerülhetett megemlítésre a január végi pedagógussztrájk, amelyről azóta is megosztó vita folyik. A Fideszhez kötődő sajtó annak kudarcáról írt, míg a szakszervezetek adatai szerint, a fenyegetőzések ellenére több mint 20 ezer pedagógus vett azon részt.

Az Orbán-kormány által alkotott magyar sztrájktörvény rendkívül szigorúan bánik azokkal, akik a munkabeszüntetés eszközéhez nyúlnak: 2011 óta a sztrájktörvény „együttműködési kötelezettséget” ír elő a munkavállalók részére, az „együttműködés” mivoltát pedig tisztázatlanul hagyja, amivel a törvényes sztrájk mibenlétét sem tisztázza kellőképpen. Ez nem véletlen, hiszen, ha a bíróság jogellenesnek ítél egy sztrájkot, a munkavállalói oldalnak meg kell térítenie a sztrájk okozta anyagi károkat, ami több millió forintra is rúghat.

2021 februárjában figyelt fel az országos közvélemény, amikor a koronavírus-járvány közepette több munkabeszüntetésre került sor a makói német multinacionális nagyvállalatnál, a Continental-nál: előbb kettő, nyolc majd huszonnégy órás sztrájkot, míg végül márciusban határozatlan idejű sztrájkot tartottak a gyár dolgozói. A sztrájk végén a munkáltató abban állapodott meg a munkavállalókkal, hogy év végéig visszaállítja az általa egyoldalúan felrúgott kollektív szerződést.

Ezzel még nem zárult le az ügy, mert a makói gumigyár több tucat dolgozóját rúgták ki később, többségében pont azokat, akik részt vettek a korábbi sztrájkokban. A makói önkormányzat december végén jelentette be, hogy 64 elbocsátott dolgozó részére biztosított egyszeri nettó 100 ezer forintos támogatást.

Fotó: Béres Márton / Népszava

Van pozitív példa is, amikor sikerül a dolgozókat képviselő szakszervezetnek eredményre jutni a munkaadóval, mint ez történt a budapesti Continental esetében is, de ennek feltétele, hogy legyen erős szakszervezet és kompromisszum kész másik oldal.

Magyarországon a szakszervezetek ereje más nyugati országokéhoz képest nagyon alacsony. Ehhez több tényező is hozzájárul. Részben a keleti blokk szocialista múltja rendkívül megnehezíti a szerveződést, és a rossz reputáció miatt a munkáltatói oldal könnyen megteheti, hogy ellenséges legyen a szakszervezeti kezdeményezésekkel. A helyzetet csak rontotta az, hogy az Orbán-kormány azzal kezdte a kormányzását, hogy 2011-ben megszüntette az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, ahol a munkavállalók, munkaadók és a kormány a köz- és magánszférában is érdemben tudna tárgyalni a munkavállalókat érintő kérdésekben.

Igazából mindegy hogyan hívjuk ezeket a fórumokat, a lényegi kérdés az, hogy érvényesülnek-e az egyébként mindig gyengébb oldalhoz tartozó munkavállalói szempontok. Márcsak azért is, mert ők adják a többséget, és képzettségük, illetve megbecsültségük révén a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan erősítik a társadalmi jólétet. Ennek egyik legkifejezőbb mutatója, hogy miként alakul egy országban a béregyenlőtlenség.

E tekintetben az EU 27 tagállama közül Magyarországon nőtt leginkább a béregyenlőtlenség 2010 és 2019 között, derül ki az Európai Szakszervezetek Konföderációja (ETUC) felméréséből. Az egyenlőtlenségek növekedése összefüggésben áll

  • a kollektív szerződések csökkenésével
  • a minimálbérek relatív értékének csökkenésével, illetve annak befagyásával.

A kollektív szerződéses lefedettség az évezredforduló óta 22 tagországban csökkent.

- Advertisement -

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Hírlevél feliratkozás

FELKAPOTTAK

Negyvenöt évet dolgozott a kecskeméti nyugdíjas, mégsem vehet kedvezményes buszbérletet

Múlt hét szerdán beszámoltunk róla, hogy helyi civil aktivisták szerint nincs minden rendben Kecskemét közösségi közlekedésével, ezért igyekeznek megreformálni a...

LEGNÉPSZERŰBB

Juliska néni egymás után kapta az ellenőrzéseket a kispiacon, volt, hogy a földre letett virágai miatt büntették

1986 óta, azaz harmincnyolc éve árusít Bóta Lászlóné Juliska néni a Petőfi Sándor utcai kispiacon, a Fűrészfogasok mellett. Az...
Exit mobile version