Idén újra nekünk ajánlhatod fel az adód 1 százalékát!

5 éves lesz a KecsUP március 28-án! 5 éve nyújtunk tá­jé­ko­zó­dá­si pontot a hétköznapokban. Célunk nemcsak füg­get­len­nek lenni, de a leghitelesebb, legmegbízhatóbb és leg­ma­ga­sabb minőségű újságot készíteni a városban. Egy olyan szabad és gondosan szerkesztett platformot, amit minden város megirigyelne.

2023. óta nekünk is felajánlhatod adód 1%-át. Ne hagyd az államkasszában ezt a pénzt, rendelkezz róla, hogy a vidéki média kapja meg!

Áramlat Alapítvány adószáma: 19235743-1-03

A kecskeméti joghallgató 15-i beszédében a diákság szegénységéről beszélt, a politikusok kiakadtak

- Advertisement -

Váratlanul érte a megjelent országgyűlési képviselőt, főispánt és polgármestert az a március 15-i ünnepi beszéd, amit Fajszi Károly, a Kecskeméti Református Jogakadémia másodéves joghallgatója mondott el az ifjúság nevében. A botrányba fulladt 1848-1849-es kecskeméti ünnepség nagyon régen történt, pontosan 1936. március 15-én. Nemcsak a várost, de az országos sajtót is izgalomba hozta a Kossuth-szobor előtt kirobbant vihar, amit a diákvezér szónoklata váltott ki, miután az első sorokban ülő polgármester és a mellette ülő politikusok hangos megjegyzésekkel próbáltak megszakítani.

A csóró ifjúság és a keresztény úri középosztály

A kecskeméti joghallgató a beszédét azzal kezdte, hogy:

öregek és fiatalok versenyfutása sohasem volt kirívóbb, mint éppen ma. Éppen az a nemzedék lát ellenséget a mai ifjúságban, amely elvesztette a világháborút és a rakott asztal mellől intézi vádjait az ifjúság felé. Azt az ifjúságot vádolják puhasággal és gyengeséggel, amelyik uzsonnafilléreit áldozta a revízió propagandájára, ugyanakkor, mikor a «nemzetmentők» Lillafüredet építették maguknak és lószőrmatracokat szállítottak a hadseregnek.

[A lószőrmatrac-ügy még 1929-ben robbant ki, amikor a honvédelmi minisztérium 3,5 millió pengő értékben lószőrmatracot rendelt, hogy a katonák szalmazsákját lecseréljék, csakhogy ehhez nem folytatták le a nyilvános versenytárgyalást, mai kifejezéssel nem volt közbeszerzési eljárás. Az ügy akkorát szólt, hogy a miniszterelnök, gróf Bethlen Istvánnak le is kellet mondatni a honvédelmi minisztert, gróf Csáky Pált és az államtitkárt is.]

Fajszi Károly mit sem törődve az első sorokban ülő úri keresztény előkelőségek egyre fokozódó izgalmával, egyenesen Fáy István főispán, Balásfalvi Kiss Endre polgármester és Zsitvay Tibor or­szággyűlési képviselő felé intézte további szavait:

Mindenki kitartásra és áldozatra hív fel bennünket. Mi kitartunk és meghozzuk a magunk áldozatát, ha van miből. De nincs másunk, mint az életünk és a meggyőződésünk. Mi úgy hazafiaskodunk, ahogy tudunk. Megvettük a hazafias kiadványokat, hordozzuk gomblyukunkban a trianoni keresztjelvényt, amely állítólag külföldön készült és ti, kedves bátyáink és atyáink, jóllakott erkölcsprédikátorok a tele fészekből oktattok bennünket. Nem veszitek észre, jó urak, hogy ez a nemzedék, a mi nemzedékünk új negyvennyolcra készül!”

Fajszit a szemtanúk szerint az sem zavarta, hogy a polgármester, a kormánypárti képviselők, de a helyőrség tisztikara is bekiabálások közepette távozott. Végül a rendőrfogalmazó felszólította a fiatal szónokot, hogy hagyja abba a beszédet, mire Fajszi ellenkezés nélkül lejött az emelvényről, írta a Kurir. A rendőrség végül igazoltatta Fajszit és lefoglalta a beszédének kéziratát.

A Jogakadémián pályadíjat nyert a kecskeméti diák „megbotránkoztató” márciusi beszéde

A következő napokban megjelent újságok botrányról, sajnálatos incidensről és sajnálkozásról írtak. Voltak, akik megértően konstatálták az ifjúság nevében elmondott beszédet, ami a fiatalok nehéz helyzetéről szólt, ami általánosan jellemezte a harmincas évek állapotait. És voltak, akik szerint Fajszi Károly

éles támadást intézett a fennálló rendszer ellen.

De voltak olyan vélemények is, akik szerint nem kellett volna az ünnepi keretek között feszegetni a közelmúlt politikai vétkeit vagy mu­lasztásait. Márcsak azért sem, mert állítólag Fajszi a megyei és városi előkelőségek egész sorát megsértette ezzel a beszéddel, amely az általános politikai, gaz­dasági és kulturális kérdésekkel foglalkozott.

Az Arcanum adatbázisából, Kecskemét és Vidéke, 1936. március 16.

Az ügynek azonban volt egy érdekes momentuma. Nevezetesen a Kecske­méti Református Jogakadémián az volt a szokás, hogy egy-egy ünnep szónoklatára pályázatot írnak ki. A pályamunkát azután a jogakadémia ta­nári kara és a diákok bizottsága is áttanul­mányozza.

A sok pályázat közül Fajszi Károly előre készített beszéde lett az első és ezért 25 pengő jutalom is járt.

A botrányba fulladt márciusi ünnepség után a jogakadémia tanárai arra hivatkoztak, hogy bizonyos részeket kihúztak a beszédből, de ezeket Fajszi mégis elmondta. Az ügyben a Jogakadémia fegyelmi eljárást indított. Válaszul viszont a Jogászok Egyesülete rendkívüli közgyűlést hívott össze, amelyen élesen tiltakoztak a szólásszabadság megsértése ellen, miközben Fajszi szövegét előzetesen jóváhagyták és pénzjutalommal is díjazták. A közgyűlésen volt olyan vélemény is, hogy Fajszit utólag még 20 pengővel jutalmazzák a rendszert bátran, nyíltan és élesen ostorozó beszédéért.

Fajszi Károlyt a rendszer kivetette magából

A joghallható helyzete annyira ellehetetlenült az ifjúsága nevében elmondott beszéde után, hogy az év végén önként megszakította felsőfokú tanulmányait. Júliusban egyszer a neve még megjelent a Kecskeméti Közlönyben, amikor a bugaci kisvasút egyik szárnyvonalát építették ki a diákok (!). A munkát vezető Somodi Kálmán (a kecskeméti Verbőczy B. E. dominusa) helyettesének Fajszi Károlyt nevezte ki. Ketten irányították a több mint hatvan egyetemista kubikost. (Itt érdemes visszautalni márciusi beszédére, amiben azt rótta fel, hogy az ifjúságot puhasággal vádolják.)

Fajszinak végül nem volt maradása Kecskeméten. A híressé vált beszéde után egy évvel Az Est arról számolt be, hogy Budapestre ment, és télen többen látták, amint az ideiglenes hómunkások között havat lapátolt a pesti utcákon. Az Est azt is megjegyezte, hogy a kecskeméti polgármester garanciát kért a kecskeméti ifjúságtól, hogy az 1937. március 15-i ünnepségen nem fognak megismétlődni az előző évi események.

Öt év múlva visszatért Kecskemétre, letette vizsgáit, abszolvált, de a katonaság, a II. világháború, a frontszolgálat, majd a 3 éves hadifogság miatt diplomát már nem szerzett. Több mint 30 évet dolgozott Budapesten a Magyar Postán. Az egyik ÁFÉSZ gazdasági tanácsadójaként 1971-ben vonult nyugdíjba. Négy gyermek édesapja.

A Fajszi-gyűjtemény megalkotója, ami az eszperantistáknak ma is kincsesbánya

Ötvenöt évesen három hónap alatt megtanult eszperantóul. Vizsgát tett, olvasni szeretett volna a nyelven, azonban könyveket nem talált Magyarországon, az eszperantó a nemkívánatosak listáján volt. 1966-ban viszont már részt vett a Budapesten megrendezett 51. Eszperantó Világkongresszus szervezésében, és tanította is az eszperantó nyelvet. Kis magánkönyvtárat üzemeltetett pesti lakásában kutatók és szakdolgozataikat író diákok számára, feleségével együtt a könyvkötést is megtanulták, bekötötték a diákok szakdolgozatait.

Fajszi Károly az eszperantó mozgalom jeles személyisége / Fotó: eszperanto.hu

Fajszi Károly a gyűjtemény létrehozásáért, gondozásáért és gyarapításáért két állami kitüntetést kapott: az első a Munka Érdemrend arany fokozata, amelyet az eszperantó centenáriumi évében, 1987-ben vett át, a második a Köztársasági Érdemrend kis keresztje. Ez utóbbit Göncz Árpád köztársasági elnök nyújtotta át Fajszinak az Országházban 1994. augusztus 20-án. Gyűjteményét 2001-ben adta át az Országos Idegennyelvű Könyvtárnak és ekkor szülőfalujába vonult vissza. Az eszperantistáknak ma is kincsesbánya a Fajszi-gyűjtemény, ami körülbelül 20 ezer bibliográfiai tételből és 20 ezer egyéb dokumentumból áll.

Fajszi Károly született Fülöpszálláson 1911-ben, elhunyt Budapesten, 2004-ben.

A cikkhez felhasznált források: 

Korabeli újságok az Arcanum adatbázisából: Esti Kurir, 1936. március 17; Kecskeméti Közlöny, 1936. március 18, július 26; Friss Ujság, 1936. március 17.; Kecskeméti Lapok, 1936. március 22; Az Est, 1937. március 23.; Pesti Napló, 1929. október 11.; Kecskemét és Vidéke, 1936. március 16.

Fajszi Károly eszperantistáról a Honismeretben is olvasható. Balásfalvi Kiss Endre polgármesterségéről rövid összefoglalót lásd: Kecskemét polgármesterei 1848-1950

- Advertisement -

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Hírlevél feliratkozás

FELKAPOTTAK

Negyvenöt évet dolgozott a kecskeméti nyugdíjas, mégsem vehet kedvezményes buszbérletet

Múlt hét szerdán beszámoltunk róla, hogy helyi civil aktivisták szerint nincs minden rendben Kecskemét közösségi közlekedésével, ezért igyekeznek megreformálni a...

LEGNÉPSZERŰBB

Juliska néni egymás után kapta az ellenőrzéseket a kispiacon, volt, hogy a földre letett virágai miatt büntették

1986 óta, azaz harmincnyolc éve árusít Bóta Lászlóné Juliska néni a Petőfi Sándor utcai kispiacon, a Fűrészfogasok mellett. Az...
Exit mobile version