„Megdöbbenéssel értesültünk róla, hogy a KTE pálya eladásáról szóló szerződésben (Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármestere, Dr. Szécsi Gábor távollétében) Jánosi István alpolgármester, az önkormányzat nevében, ámde törvénysértő módon, a közgyűlés felhatalmazása nélkül kötelezettséget vállalt, hogy elhárítja a jogi akadályokat a helyi védettségű Kecskeméti Nyári Kaszinó lebontása elől. A vállalás városunk pótolhatatlan építészeti és kultúrtörténeti emlékei iránti teljes érzéketlenségről tanúskodik.”
– írta sajtóközleményében a Kecskeméti Építészek Környezetvédő Egyesülete 2005-ben, tiltakozásul az ellen, hogy ne bontsák el a védettség alatt álló Nyári Kaszinó épületét a volt KTE pályán. Az építészek szerint ugyanis minden védett épület elbontásával Kecskemét egyre szegényebbé válik.
A városvédő egyesület egyik kulcsalakja Vásárhelyi Dániel volt, aki a felépült Malom Center ellen is élesen felszólalt 2004-ben. A Malom-ügy több volt, mint a kecskeméti építészek között zajló vita. Olyannyira megosztotta az alföldi városképet durván átalakító plázaépítés az akkori Fideszt, hogy a közgyűlési frakció megvonta a bizalmát a saját polgármesterétől, Szécsi Gábortól. A kirúgott polgármesterrel együtt ekkor Jánosi István is kilépett a Fideszből, aki 2006 után most ismét visszatérne a kecskeméti politikába.
Ezt ismét a Fidesz színében tenné, miután a volt önkormányzati képviselőt és alpolgármestert, Jánosi Istvánt jelöli a Fidesz-KDNP a 2022. július 10-én tartandó időközi önkormányzati választáson Kecskemét 9. választókörzetében. Szemereyné Pataki Klaudia polgármester a jelöltbemutató sajtótájékoztatón kiemelte, örül annak, hogy
egy jelentős helyi politikai tapasztalattal rendelkező jelöltet tudnak állítani.
De ne szaladjunk ennyire előre.
Újabb bevásárlóközpontot akartak a belvárosba
Még el sem csendesedett a Malom-ügy, ami politikai szakítást eredményezett a helyi Fideszen belül, máris újabb telekeladás borzolta a kecskemétiek hangulatát. 2005-ben zártkörű pályázaton, 650 millió forintért értékesítette az önkormányzat a város központjában lévő területet, amelynek egyik részét az 1911-ben alapított Kecskeméti Testedző Egyesület (KTE) használta sportpályának. Itt állt a helyi védettségű, 1928-ban átadott szecessziós stílusú Nyári Kaszinó, a volt KTE klubház.
Az önkormányzat által elhanyagolt egykori focipályát kilenc éven át próbálta eladni a város, ami idő alatt a sportpálya és a műemléki jellegű épület is leromlott. Az öltözőnek is használt épületet idővel hajléktalanok lakták, az ablakokat és ajtókat elhordták, amire egy magánszemély jelzésére a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védelem alá helyezte.
A helyi televíziónak Jánosi István alpolgármester úgy nyilatkozott, a képviselő-testület tudta, hogy a vevő nem akarja megtartani a Nyári Kaszinót; és a vételi ajánlat idején sem tiltakozott senki ez ügyben. Valóban nem – mondták a helyi építészek –, mert akkor még érvényben volt a város országos építésügyi szabályzatra alapozott rendezési terve, ami biztosította az épület helyi védelmét. Lebontásának kezdeményezésére jogszerűen csak a védelem feloldása után kerülhetett volna sor.
Az adásvételkor az önkormányzat nevében Jánosi István vállalta,
„hogy az épület helyi védelmére vonatkozó jogi szabályozást rendezi.”
A rendezés úgy zajlott, hogy Szécsi polgármester levette a napirendről a Nyári Kaszinó védettségének eltörléséről szóló előterjesztést, ezután megbízta a főépítészt, hogy készítse elő a helyi építészeti értékek védelméről szóló új rendelettervezetet. A javaslat hamar, többek szerint meglepően hamar elkészült, ami salátában át is ment a közgyűlésen, olvasható a Magyar Nemzet (2005. december 29.) korabeli riportjában.
A helyi építészek által megfogalmazott kritikájukban nem csak azt rótták fel a városvezetőknek és Jánosi Istvánnak, hogy a „rosszul működő vadkeleti piacgazdaságban” alárendelik a várost az üzleti haszonelvnek, hanem azt is, hogy lett volna olyan építészeti megoldás, amelynek alkalmazásával a KTE pálya területére tervezett legújabb kecskeméti bevásárlóközponttal együtt megóvható lett volna a kecskeméti Nyári Kaszinó.
Se pláza, se klubház, se sportpálya, helyette gazos, üres telek Kecskemét belvárosában
A sportpálya 2005-ös eladását követően az önkormányzat a volt KTE pályát se lenyelni, se kiköpni nem tudja. A belváros értékes területe magánkézben van, a tulajdonos semmilyen befektetést nem hajtott végre rajta. Az elmúlt 17 évben felmerült ugyan több terv is, köztük például, hogy a sokadszorra újratervezett intermodális pályaudvarral együtt felépült volna egy pláza. A legújabb tervekben ez már nem szerepel.
Lehetett hallani olyan ötletről is, hogy a város vegye meg a területet, ahová a kornak megfelelő sportpályát és közösségi teret hozzon létre. És az is felmerült, hogy a Budai utcai piacot kellett volna kiköltöztetni a volt KTE pályára, és egy sokszínű hasznos tér, sport, piac és vendéglátóipari egységekkel kombinált terület alakulhatott volna ki. A Budai utcai piac pedig koncertteremmé változhatott volna át.
A tervekből végül nem lett semmi. A volt KTE pályát ma felveri gaz, amit a futók vettek birtokukba és az évente Kecskemétre látogató cirkusz foglal be rövid időre.
Ami a város politikai vezetését illeti, 2006 óta folyamatosan a Fidesz adja a többséget és a polgármestert, amit szeretne is megtartani a nyári időközi választáson. (Ha nem nyer a fideszes jelölt július 10-én, a közgyűlésben 10 kormánypárti és 10 ellenzéki képviselő lesz, a többséget csak a polgármester szavazata biztosítja.) Ehhez pedig, ahogy Szemereyné Pataki Klaudia polgármester kifejtette, helyi politikai tapasztalattal rendelkező jelöltet állítanak.
És az sem számít ennyi idő elteltével, hogy Jánosi István a Malom-ügyben a Fidesszel szembe ment, elárulta egykori frakcióját, a volt KTE pálya esetében pedig nem hallgatott az építészekre. Semmissé téve azt a nézőpontot, amit a Kecskeméti Építészek Környezetvédő Egyesülete vallott és sokan ma is vallanak, hogy
„a múltat végképp eltörölni barbár cselekedet, mert minden egyes védett épület elbontásával egyre szegényebbé válunk, a városunk egyre inkább uniformizálódik, a környezetünk és az életünk pedig napról napra sivárabb lesz.”
Hasonló cikkünk:
Volt egyszer egy Malom-ügy, akkor a Fideszt még zavarta a belváros beépítése
