A kormány alaptalan várakozásai ellenére az úgymond a nagy hazai cégekre kivetett „extraprofitadót” elemzők szerint az érintett társaságok többsége áremelés révén az emberekkel fizetteti meg – írja a Népszava.
Az egyes hazai ágazatokra kivetett különadó „nem extraprofitadó, hanem egy országúti rablás egy olyan kormánytól, ami teljesen elszakadt a valóságtól” – fogalmazott tegnapi közleményében az ír Ryanair. A fapados légitársaság már a múlt héten bejelentette, hogy az „ostoba” sarcot teljes egészében utasaikra hárítják. Miközben az orosz-ukrán háború miatt váratlan nyereségre szert tévő olaj- és gázszektor többletterhelését érthetőnek nevezik, a légiközlekedés bevonása, amikor az ágazat a két éves koronavírus-járvány és az ukrán háború után a talpraállásért küzd, azt jelzi a számukra, hogy Nagy Márton elfelejtette a közgazdaságtant – idézik Michael O’Learyt, a fapados légitársaság vezérigazgatóját, akitől a gazdaságfejlesztési miniszter kap egy „Közgazdaságtan kezdőknek” című könyvet is. Miközben az európai kormányok a forgalom, a turizmus és a munkaerőpiac helyreállítása érdekében csökkentik a légiközlekedési adókat, Magyarország sarcot vet ki az olyan, veszteséges légitársaságokra, mint a Wizz Air és a Ryanair, tovább rontva a magyarországi légiközlekedés és turizmus versenyképességét – teszik hozzá.
Az „extraprofitadó” nagy megdöbbenést keltett a magyar gazdasági élet szereplői között: az új sarc sokak szerint jelentős áremelkedéshez és beruházások elhalasztásához vezet – fogalmaz közleményében a GKI Gazdaságkutató. Idézik Nagy Mártont, aki szerint jobban kellene félnünk a gazdasági visszaeséstől, mint az áremelkedéstől. A miniszter nem számít arra, hogy az új adókat a cégek a lakosságra hárítanák. A GKI Gazdaságkutató ezt több szempontból vitatja.
Az elvonást a GKI elviselhetetlennek tartja, mivel azt nem a nyereségre, hanem a bevételre vetítik, így nincs tekintettel a költségekre. A bankoknál a várható gazdasági nehézségek (például a hitelmoratórium teljes feloldása, a hazai vállalkozások és a lakossági hiteladósok egy részének csődje vagy a külföldön elszenvedett veszteségek) miatt jelentős céltartalékolás várható, ami mérsékli az idei és a jövő évi eredményeket. A biztosítóknál sem csak a bevételek, hanem a kiadások is nőnek az inflációval. A jelentős beruházási igényű távközlési ágazatban a gyenge forint és az építés drágulása miatt e költségek kiemelten nőnek. Az energiaszektoron belül az üzemanyagárak befagyasztása akár jövőre is fennmaradhat, ami a Molnak is veszteséget hoz. (Külön kérdés, hogy az olajcsoport osztalékából élő oktatási intézmények emiatt mennyi állami többlettámogatásra szorulnak.) A bioüzemanyagosok költségeit főleg a kukorica és az energia drágulása emeli. A kiskereskedelemben ez utóbbi tétel, valamint a beszállítói árak és a bérek gyors növekedése mellett az újabb teher csak „hab a tortán”.
A hazai „intervenciós gazdaságpolitika” továbbra is az áremelkedéseket gerjeszti. A látszólag erős kezű, ugyanakkor a gazdasági törvényszerűségekkel szembehelyezkedő kormányzás nem hogy erősíti, de inkább kiszolgáltatott helyzetbe hozza a hazai gazdaság szereplőit – szögezi le a GKI.
via nepszava.hu
