fbpx
27.8 C
Kecskemét
2022. augusztus 12., péntek

FRISS HÍREK

A szakértő szerint egy átgondolt Alföld-stratégiára lenne szükség

Dr. Gyuricza Csaba professzor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora szerint a mai csapadékmennyiség 50-60 százalékával is képesek lennénk működő gazdálkodást folytatni az Alföldön. A szárazságtűrő növények ehhez önmagukban kevesek, szükség lenne még szemlélet- és technológiaváltásra, egy átgondolt Alföld-stratégiára. A kulcs a talaj és a talajvíz. A profeszorral a 24.hu készített interjút.

Az elmúlt évtizedben többször sújtotta már súlyos aszály az Alföldet, de az idei, 2022-es helyzet kinyitott egy ajtót. A közvélemény és a média is ráeszmélt, hogy nagy a baj.

„Magyarországnak egy fantasztikus génbankja van, egy világon egyedülálló génbankrendszerünk van, és folyamatosan tudunk nemesíteni és fejleszteni a változó hőmérséklethez, illetve időjáráshoz alkalmazkodó vetőmagokat” – mondta Orbán Viktor Tusványoson az elsivatagosodásról.

Szárazságtűrő fajtákról van szó, amelyekről mindenki hallhatott. A miniszterelnök ugyan nem azt mondta, hogy ez önmagában üdvözítő megoldás lenne, de a laikus akaratlanul is hamis megnyugvásba ringathatja magát: majd ha megint vízhiány lesz, ültetünk szárazságtűrő gabonát, és minden el van intézve.

A probléma azonban ennél összetettebb. Az említett fajtákat nem emelhetjük le csak úgy a polcról, olyan komplex megoldásra van szükség, amelynek az említett fajták csupán egy, és nem is a legfontosabb elemét jelentik.

Szükség van egy jól átgondolt Alföld-stratégiára, amely mellett a mai csapadékmennyiség akár 50-60 százalékával is képesek vagyunk optimális gazdálkodást folytatni az Alföldön.

A génbank a genetikai sokféleség megőrzését szolgálja, olyan biológiai alapokét, amelyek bármikor új, a változó körülményekhez jobban alkalmazkodó fajták nemesítését teszi lehetővé.

Képzeljünk el egy halastavat, gyümölcsöst, ahol az ősi, Kárpát-medencei fajok és fajták mellett ott vannak a modern haszonnövények és -állatok.. De van egy valóban bankhoz hasonló formája is, egy állandó hőmérsékletet biztosító speciális raktár: itt magokat tartanak katalogizálva, csíraképes állapotban. Ezekből aztán szükség esetén új, az adott elvárásoknak jobban megfelelő növényeket lehet létrehozni, ami azért nem megy egyik napról a másikra. Például egy-egy teljesen új búzafajta kinemesítése átlagosan 10 évet vesz igénybe.

„Igaza van a kormányfőnek, a MATE génbankja Európa egyik legnagyobb és legjelentősebb ilyen intézete, jó alapot jelent a munkához, a kialakuló hazai klimatikus viszonyok pedig arra figyelmeztetnek, hogy ezzel kiemelten kell foglalkozni. Ha ezt gyorsan tesszük, az hatalmas versenyelőny, ha viszont csak félgőzzel, az hatalmas kiesés lesz akár már a következő 5-10 év termésátlagainak vonatkozásában is.” – mondta Dr. Gyuricza Csaba professzor.

Rengeteg tényezőn múlik mitől lesz szárazságtűrő egy növény. Fontos, hogy a növény mennyi nedvességet és milyen hatásfokkal tud tárolni, mennyire hosszú gyökereket növeszt, hogy mélyebbre nyújtózhasson a talajvízért. Összességében tehát a szárazságtűrő növények alkalmazása jelentősen csökkentheti az aszályok pusztítását, és Magyarországon számos ilyen fajta elérhető. Mi akkor a probléma?

Gond az például, hogy a magyar gazdák nem terveznek elég tudatosan. Aszályos év volt 2007 és 2012 is, de amikor megjön az eső, már senkit nem érdekel a jövőbeli várható vízhiány. A szárazságra jóval korábban, csapadékosabb években kell felkészülni. Az Alföldön most is látni egymás mellett kukorica- vagy napraforgótáblákat. Az egyik szárad, a másik viszont viszonylag szépen hozza a termést. Holott egyiket sem öntözték, ám utóbbi szárazságtűrő fajta.

Hasonló cikkünk:  A wellness hétvége rövid- és hosszútávú, felejthetetlen hatásai
Hasonló cikkünk:  A wellness hétvége rövid- és hosszútávú, felejthetetlen hatásai

A fajtaválasztás csak részsiker hosszabb távon. A talajműveléstől a növényvédelemig az egész technológiai rendszer átalakítására van szükség. A talaj ugyanis mindennek a kulcsa: ha képes megtartani a vizet, akkor a növények kisebb károsodással vészelhetik át a csapadékhiányos időszakokat. De ha nem, akkor nincs az a szárazságtűrő fajta, amelyik víz nélkül is életben marad.

A klímát nem tudjuk befolyásolni, de az Alföldet érő évi 4-500 milliméternyi csapadék nem is kevés, nézzünk szét a világban, nálunk szárazabb viszonyok között is lehet eredményes növénytermesztést folytatni. Ha a jelenlegi mennyiséget a talajban tudjuk tartani, elkerülhetjük, illetve mérsékelhetjük a komoly aszálykárokat

– emeli ki Gyuricza professzor, és rögtön hozzá is teszi: de nem tudjuk ott tartani.

A  jelenlegi művelési technológiák alkalmazásával maguk a gazdák alakítanak ki a felszín alatt 20-30 centiméterrel olyan tömör vízzáró réteget, amely meggátolja a víz leszivárgását.

Ez okozza egyrészt, hogy a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék a mélyebben fekvő területeken összegyűlik, belvízkárokat okoz. És ugyanezen jelenség miatt az évi 4-500 milliméternyi csapadékból 200 milliméter egyáltalán nem hasznosul, úgy illan el a levegőbe, mintha nem is lett volna. Mindkét legfőbb probléma azonos okból jelentkezik, és mindkettő megelőzhető lenne a művelési technológiák átalakításával.

Elkerülhetetlen az alföldi vizek természetes állapotának legalább részleges visszaállítása – véli a professzor. Az esők, áradások medencékben, mélyedésekben, folyókanyarulatokban, ártereken, csatornákban visszatartott vize lehet képes olyan szintre „visszaemelni” a talajvizet, ami megfelelő talajhasználattal, szárazságtűrő fajták alkalmazásával már elegendő lehet a súlyos aszályok kivédésére.

Gyuricza Csaba elmondta: “Az Alföld alapvetően jó minőségű talaja elég vizet képes megfogni ahhoz, hogy az új szemlélettel és technológiával folytatott gazdálkodás még évi 200 milliméternyi csapadékkal, azaz a mostani felével is hosszú távon fenntartható legyen, ehhez azonban átfogó koncepcióra van – egyre égetőbben – szükség. A magyar agrárium az elmúlt évtizedben valóban képes volt szintet ugrani, hiszen folyamatosan nőtt a kibocsátás és a jövedelmezőség, vetőmag előállításban pedig továbbra is szó szerint a világ élvonalában vagyunk – ahhoz, hogy ezeket a pozíciókat tartsuk és erősítsük, segíteni kell a gazdákat.”

Meg kell említeni az öntözést is, mert talán laikusként ezt gondolnánk a leglogikusabb lépésnek, és mert a kormányzati ígéretekben is sokszor szerepel a termőföldek öntözésének fejlesztése.

Hazánkban jelenleg 4,3 millió hektár áll művelés alatt, ebből alig több, mint 2 százalékot, nagyjából 100 ezer hektárt öntöznek. A legambiciózusabb tervek az arányt két-háromszorosára emelnék, ami 200-300 ezer hektárt jelent, ennél többet reálisan nem is lehetne bevonni. Vagyis termőföldjeink 94 százaléka, négymillió hektár így is maradna szárazgazdálkodásban, ami azt jelenti, hogy vízigényéről a csapadék és a talajvíz gondoskodik. Könnyű belátni, hogy az öntözés önmagában nem jelent generális megoldást az aszálykárokra.

Hirdetés

Felkapottak

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...

Hirdetés

Legnépszerűbb

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...