Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Bankszövetség elnökségével, köztük Jelasity Radovánnal, a szövetség elnökével egyeztetett, ahol a miniszter közölte: a gazdasági növekedés helyreállítása érdekében a kormány új bankadó kivetése helyett a hitelezés újraindítását várja el bankszektortól – áll a GFM közleményében.
A felek egyetértettek abban, hogy a magyar pénzügyi rendszer szereplői stabilan működnek, likvidek, tőkeerősek, továbbá a működés jövedelmezősége is kedvező képet mutat. A bankszektor előnyös helyzetéből fakadóan elvárható, hogy erőteljesebben működjön közre a hitelpiac befagyásának megakadályozásában, az egészséges hitelezés és a növekedés helyreállításában – mondta a miniszter.
Nagy Márton szerint a gazdaságnak nagy szüksége van a bankszektorban képződő extraprofitra – ami indokolhatna az eddigieknél nagyobb extraprofitadó kivetését, új bankadó bevezetését – de hogy ez ne történjen meg, a kormány azt várja el a bankoktól, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a hitelezés helyreállítása érdekében: továbbra is aktívan működjenek közre az olyan kamattámogatott állami hitelprogramokban, mint például a Széchenyi Kártya Program, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, vagy a leendő CSOK+, továbbá dolgozzanak ki új lépéseket a lakáscélú- és piaci hitelek felpörgetése érdekében.
A felek megállapodtak abban, hogy a Bankszövetség lehetőség szerint egy héten belül a kormány elé terjeszt egy olyan intézkedési tervet, amely felvázolja, hogy a bankszektor mit kíván tenni a hitelezés helyreállítása érdekében.
Múlt héten Varga Mihály pénzügyminiszter a bankok különadójának a lehetséges megemeléséről és a kamattámogatott hitelek kamattámogatásának a felülvizsgálatáról beszélt, amit nem sokkal később az esztergomi frakcióülés szünetében cáfoltak: „a kormány a kamattámogatott hiteleken nem változtat és a bankadót sem emeli meg”.
Nagy Márton pedig így fogalmazott egy interjúban:
„A költségvetést úgy kell módosítani, hogy az ne hátráltassa a gazdasági növekedés helyreállását. Ehhez el kell kerülni, hogy a kiigazítási lépések és ennek gazdaságlassító hatásai oda-vissza érvényesülve spirálszerűen húzzák le a gazdaságot. Enélkül ugyanis a költségvetési problémák is fennmaradnak. Így az esetleges lépések közé nem fér be sem egy új bankadó, sem a kamattámogatott hitelek feltételeinek rontása, hiszen mindkettő a hitelpiacok gyógyulását akadályozza, amire nagy szükségünk van 2024-ben.”
via Portfolio
