fbpx
15.7 C
Kecskemét
2024. március 3., vasárnap

FRISS HÍREK

G7: Így rejtik el a NER-milliárdok útjait

- Advertisement -

Kinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, beiktatnak esetleg egy magántőkealapot, vagy bizalmi vagyonkezelőt is az ügyletbe, és máris követhetetlenné válik több milliárd, vagy tízmilliárd forint útja. Így működik az a NER-es körökben egyre elterjedtebb módszer, amellyel megpróbálják elrejteni néhány nagyobb, gyakran közpénzmilliárdokat is felemésztő biznisz végső haszonélvezőjét.

2019 és 2022 között Jellinek Dániel cégbirodalmából 27 milliárd forint került át Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az üzleti köréhez, és ugyanebben az időszakban egy rejtélyes forrásból szinte hajszálpontosan ugyanez az összeg megjelent Tiborcz legfontosabb vállalatában, amiről nem volt hajlandó beszámolni.

A Soltút építőipari cég öt év alatt közel 50 milliárdos profitot könyvelhetett el, amely vagyon egy jelentős része olyan cégekbe került, amelyek Mészáros Lőrinc barátjához és üzlettársához, Szíjj Lászlóhoz köthetőek.

A két történet látszólag független egymástól, valójában azonban több ponton is összeérnek:

  • A tízmilliárdok olyan vállalkozóktól indultak, akiket korábban nem tartottak egyértelműen NER oligarcháknak.
  • A furcsa kifizetéseket megelőzően ugyanakkor elkezdett ömleni hozzájuk az állami pénz. Jellinek Dániel tízmilliárdos nagyságrendben üzletelt az állammal, és ugyanilyen nagyságrendben kaptak támogatást is a cégei. A Soltút pedig az elmúlt bő öt évben durván 150 milliárd forintnyi állami megrendeléshez jutott.
  • A pénz olyan vállalkozók közelébe került, akik jóval erősebb kormányzati kapcsolatokkal rendelkeznek, és így az állami döntéshozatalra is erősebb hatásuk lehet.
  • A pénz-, illetve vagyonáramlást mind a két esetben igyekeztek rejtve tartani, és ennek a legfontosabb eszközei Jellinek Dánielnél illetve a Soltútnál is az úgynevezett osztalékelsőbbségi részvények voltak.

Az osztalékelsőbbségi részvény egy olyan tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek a tulajdonosa a többi részvényesnél előbb, vagy nagyobb arányban részesülhet az érintett vállalat profitjából. Ez arra is felhasználható, hogy elrejtse, ki is a tényleges haszonélvezője egy vállalkozás nyereségének. Az ilyen papírok tulajdonosai ugyanis úgy zsebelhetik be a profit nagy részét, hogy közben a vállalatnak csak egy kis hányadát birtokolják.

A jogszabály szerint a NAV nyilvántartásába csak azok kerülnek be, akiknek legalább 25 százalékos részesedése van. Az osztalékelsőbbségi papíroknak viszont pont az a lényege, hogy ennél kisebb tulajdonaránnyal is be lehet húzni szinte a teljes profitot. Ha pedig a részvényeket kinyomtatják, akkor a tulajdonosváltást még könnyebb eltitkolni. Ilyen esetben ugyanis a papírok úgy cserélnek gazdát, hogy a hátoldalán egyszerűen átírják a nevet, aminek így más nyoma sok esetben nincs is.

Egyértelmű tehát, hogy az osztalékelsőbbségi részvényeket egyre szélesebb körben használják a nagy bizniszek tényleges haszonélvezőinek elrejtésére. Több száz cég tulajdonosi struktúráját átnézve az derült ki, hogy mostanra sok NER-es vállalat használja ezt az eszközt. Az érintett cégek jelentős része kisebb vagyonkezelő, de kifejezetten nagy, és ismert vállalatok is vannak közöttük.

Hasonló cikkünk:  Magyar Péter Partizánnak adott interjúja miatt nyomoz a rendőrség

Jellinek Dániel cégcsoportjában tömegével kezdtek megjelenni az olyan vállalatok, amelyekben nyomdai úton előállított osztalékelsőbbségi részvények vannak, és ezek a kifizetett profit legalább 95, de inkább 99 százalékára jogosítják fel birtokosukat. Néha annak ellenére is így van, hogy a vállalatok egyetlen tulajdonosa, elvileg maga Jellinek, így pedig semmi értelme nincs differenciálni a részvényekkel, hiszen így is úgy is minden jog és kifizetett osztalék őt illetné meg.

Szíjj László cége, a Duna Aszfalt az első adandó alkalommal megvariálta az osztalékfizetést speciális papírokkal. A cég 2020-ban alakult részvénytársasággá – ami logikus feltétele, hogy részvényt bocsáthasson ki – és egyből öt különböző osztalékelsőbbségi részvénytípust vezetett be. Később a Duna Aszfaltban megjelent egy új tulajdonos, a Minerva Bizalmi Vagyonkezelő, amely pont az osztalékelsőbbségi részvényeket szerezte meg. A bizalmi vagyonkezelő egy speciális vállalkozás, ahol a vagyont átadó azt is meghatározhatja, ki legyen annak kedvezményezettje, azaz ki élvezhesse a hasznait. Ezt azonban jellemzően nem árulják el az érintettek. A Minerva feltűnése óta a Duna Aszfalt 10 milliárd forint osztalékot fizetett ki, amiből legalább 4,5 milliárd az elsőbbségi részvények után járt.

A Balázs Attila érdekeltségébe tartozó Bayer Construct 2016-ban szűk 4 milliárdos árbevételt ért el, azóta azonban hihetetlen gyorsan fejlődött. Tavaly a cég forgalma már megközelítette a 60, a nyeresége pedig meghaladta a 10 milliárd forintot. Bár elsősorban a piacról él, a kiugró növekedésben így is komoly szerepe volt a folyamatosan erősödő NER-es kötődésnek. A csoport az előző években egyre többet üzletelt az állammal és közvetve vagy közvetlenül egyre több állami bevételhez jutott, miközben a cég tulajdonosa, Balázs Attila is egyre gyakrabban tűnt fel kormányközeli körökkel közös bizniszekben.

A Bayer Construct Zrt. osztalékának eltérítését is lehetővé tették elsőbbségi részvényekkel. A Soltúthoz hasonlóan itt sem konkrétan ez a vállalat, hanem az anyacége bocsátott ki ilyen speciális papírokat még 2020-ban, természetesen nyomdai úton.  A kifizetett nyereség 50 százalékára jogosító mindössze két darab részvény azóta egy vagyonkezelő céghez került, amelynek részvénystruktúrája egy ideig szintén nem volt egyértelmű. Ennek tisztázására a jegybank szólította fel a vállalatot. Mindenesetre az elérhető adatok szerint a vagyonkezelő egyetlen tulajdonosa jelenleg maga Balázs Attila.

Az elmúlt néhány évben megszaporodtak az olyan esetek, amikor az osztalékot speciális részvényekkel, vagy egyéb módon próbálják meg elrejteni, vagy esetenként eltéríteni közismerten kormányközeli cégek tulajdonosai. Ugyan egyáltalán nem törvényszerű, hogy az összes ilyen vállalatban máshoz kerültek a vagyonokat érő részvények, sőt, esetenként igazolhatóan nem történt ilyen egyelőre, ám ahogy a példák is mutatták, erre bármikor, szinte nyom nélkül sor kerülhet. Ezzel pedig a legnagyobb NER-es vállalatok kifizetett profitjának útja is homályba kerül.

via G7

- Advertisement -

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Hírlevél feliratkozás

FELKAPOTTAK

Juliska néni egymás után kapta az ellenőrzéseket a kispiacon, volt, hogy a földre letett virágai miatt büntették

1986 óta, azaz harmincnyolc éve árusít Bóta Lászlóné Juliska néni a Petőfi Sándor utcai kispiacon, a Fűrészfogasok mellett. Az...

LEGNÉPSZERŰBB

Juliska néni egymás után kapta az ellenőrzéseket a kispiacon, volt, hogy a földre letett virágai miatt büntették

1986 óta, azaz harmincnyolc éve árusít Bóta Lászlóné Juliska néni a Petőfi Sándor utcai kispiacon, a Fűrészfogasok mellett. Az...