Az Európai Parlament szerdán szűk többséggel kezdeményezte, hogy módosítsák az Európai Unió alapszerződéseit. A két dokumentumot 2009-ben sikertelenül próbálták összevonni egy Alkotmányszerződéssé. Az akkor elfogadott módosítások egyszerűbb eljárásokat eredményeztek, de mégsem indultak el újra a legutóbb hosszadalmas, elbukott népszavazásokkal kikövezett úton.
Az EP többek között azt szeretné, hogy legyen
- kétkamarás rendszer és új szavazási rendeket vezessenek be a tagállami Tanácsban a patthelyzetek elkerülésére, több döntést hozzanak minősített többséggel és rendes jogalkotási eljárással;
- adjanak társjogalkotói jogkört az Európai Parlamentnek a hosszú távú költségvetés kialakításában;
- a képviselő-testület is kezdeményezhessen jogalkotást;
- az Európai Bizottságot nevezzék át „Európai Végrehajtó Testületté”;
- cseréljék meg a bizottsági elnökjelölés jogát;
- az Európai Bizottság elnöke a biztosi kollégium tagjait politikai preferenciák alapján, ugyanakkor a földrajzi és demográfiai egyensúlyt szem előtt tartva válassza ki;
- a Tanácsban, jogalkotási kérdésekben tegyék közzé az egyes tagállamok álláspontját;
- jobban juttassák érvényre a polgárok akaratát megfelelő részvételi mechanizmusok létrehozásával és az európai politikai pártok szerepének fokozásával.
A jelenleg kizárólag tagállami szinten kezelt területeket az EU hatáskörébe kellene adni: népegészségügy, polgári védelem, iparpolitika és oktatás. Kiterjesztenék az uniós kompetenciákat a környezetvédelemnél, az energia- és külügyeknél, a biztonság és védelem kérdéseinél, az EU külső határaira irányuló politikánál, valamint a határokon átnyúló infrastruktúra területén.
Az EP közleménye szerint a dokumentumot öt társjelentéstevő készítette, akik „a képviselők többségének támogatását élvezik”. A vita heves volt, a képviselőknek közel 150-szer kellett a módosítókról szavazniuk. A jelentést 305 igennel, 276 nem és 29 tartózkodás mellett hagytak jóvá.
A jelentés ellen volt egyhangúlag az euroszkeptikus ECR és a szélsőjobboldali ID, többségében ellene volt a szélsőbaloldali GUE/NGL és a jobbközép Európai Néppárt. A többi frakció támogatása sem volt egységes, bár a zöldek közel voltak ehhez – derült ki a MEPWatch adataiból.
Magyar részről a függetlenek közt ülő Fidesz és Jobbik, valamint a néppárti KDNP képviselői mondtak nemet, a DK és a Momentum igent.
Téves, időszerűtlen és a tagállamok érdekeit súlyosan sértő – így nevezte a javaslatot a Fidesz. Szerintük „egy centralizált európai szuperállamot kívánnak létrehozni”.
Trócsányi László, a párt EP-képviselője szerint „az Európai Parlament ismét szerződésbe bújtatott alkotmányt akar, amely alapján az EU-nak elnöke és miniszterei lennének, létrejönne az európai népszavazás, valamint új uniós hatáskörök és eljárási rendek születnének”.
Az EP képviselők felszólították a tagállami miniszterekből álló Tanácsot, hogy „haladéktalanul és vita nélkül terjessze” az uniós állam- és kormányfők Európai Tanácsa elé a javaslatokat – ezzel hivatalosan elindították a rendes felülvizsgálati eljárást az alapszerződések módosítására. Az EP-közleménye szerint várhatóan decemberben, a következő tervezett csúcstalálkozón esedékes.
Majd egyszerű többséggel kellene összehívni egy konventnek nevezett gyűlést, ahol uniós intézmények, valamint a nemzeti kormányok és parlamentek küldöttei vizsgálnák a módosításokat, és tennének egyhangúlag ajánlásokat a tagállamoknak. A folyamat végén minden uniós országnak ratifikálnia kellene a változtatásokat, amihez a korábbi példák alapján legalább Írországban népszavazásra is szükség lenne.
via Telex
