Megjelent a KSH Háztartások életszínvonala nevű jelentése, amiből kiderül, hogy hosszú évek után először tavaly romlottak Magyarország szegénységi mutatói. A magas jövedelműek és a diplomások gazdagabbak lettek, ellenben az alacsony jövedelműek és az alapfokú végzettségűek szegényedtek. Javult a gyerektelenek helyzete és a több gyereket nevelő háztartások közül sok csúszott bele a szegénységbe.
2022-ben az egy főre jutó átlagos bruttó jövedelem több mint hárommillió forint volt, ami jóval meghaladja az egy évvel korábbi értéket. Azonban figyelembe kell venni, hogy tavaly 14,5 százalékos infláció sújtotta az országot, így a növekedés reálértéken igazából csak kétszázalékos volt.
Amellett, hogy alig nőtt a magyarok átlagos jövedelmének reálértéke az infláció miatt, a különböző társadalmi csoportok között egyre igazságtalanabbul oszlik el ez a pénz. A társadalom legszegényebb rétege és a leggazdagabb húsz százalék között ötszörös a különbség: az előbbi csoportnak átlagosan fejenként bruttó 1,25 millió forint volt a jövedelme, míg az utóbbiaknak több mint hatmillió forint.
A jövedelem értéke nagyban függ az iskolai végzettségtől, tavaly Magyarországon 2,4-szer több jövedelmet kapott egy felsőfokú végzettséggel bíró lakos, mint egy alapfokú végzettségű. A koronavírus-járvány előtti időszakban nagy gazdasági fellendülés volt Magyarországon, akkor sokan évről évre egyre jobban éltek, és így csomó szegénységi mutató javult. Azonban tavaly megállt a szegénység hosszan tartó csökkenése az infláció és az igazságtalanabb jövedelmi eloszlás miatt.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának legfőbb tényezője a háztartás mérete, és a benne élő gyerekek száma. Nem meglepő, hogy minél több kereső felnőtt és minél kevesebb gyerek van egy háztartásban, annál kisebb a szegénység kockázata. Az esélyek viszont romlanak, ha kevesebb a felnőtt és minél több a gyerek a háztartásban. Összességében a gyermektelenek körében mérsékelten csökkent a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata, a gyerekesek körében jelentősen nőtt.
A költés szempontjából a legszegényebbek a jövedelmük egyharmadát élelmiszerre és alkoholmentes italokra, ötödét lakásfenntartásra, valamint háztartási energiára költik. A legkisebb jövedelműek költései a jövedelmük 54,5 százalékát viszi el, míg a legnagyobb jövedelmi csoportnál ez csak 38,4 százalék. Ennek a csoportnak sokkal több pénze marad minden másra, így például kultúrára és szórakozásra az elköltött jövedelmük több mint kétszer akkora részét adják ki.
via Telex
