Idén újra nekünk ajánlhatod fel az adód 1 százalékát!

5 éves lesz a KecsUP március 28-án! 5 éve nyújtunk tá­jé­ko­zó­dá­si pontot a hétköznapokban. Célunk nemcsak füg­get­len­nek lenni, de a leghitelesebb, legmegbízhatóbb és leg­ma­ga­sabb minőségű újságot készíteni a városban. Egy olyan szabad és gondosan szerkesztett platformot, amit minden város megirigyelne.

2023. óta nekünk is felajánlhatod adód 1%-át. Ne hagyd az államkasszában ezt a pénzt, rendelkezz róla, hogy a vidéki média kapja meg!

Áramlat Alapítvány adószáma: 19235743-1-03

Csúcstalálkozón ülnek össze a V4-ek – feszült hangulat várható

- Advertisement -

Várhatóan feszült csúcstalálkozón fogadja majd Petr Fiala cseh miniszterelnök a visegrádi országok soros elnökeként Orbán Viktort, Robert Ficót és Donald Tusk lengyel kormányfőt kedden Prágában.

A cseh miniszterelnök szerint nem öröm „találkozni azokkal a kollégákkal, akikkel számos kulcsfontosságú kérdésben tulajdonképpen nem értek egyet. A magyar és a szlovák kormányfőre gondolok” – ezzel is jelezte, hogy súlyos fenntartásai vannak a találkozóval, és így tulajdonképpen általában a V4-gyel szemben is.

Azonban a V4-es találkozóra szükség van, mert „az Európai Unió számára kulcsfontosságú ügyekben meg kell találnunk az egységet, bár ez bonyolult. Ezért van szükség a V4-es találkozóra” – mondta Fiala, aki a megosztottságot azzal is nyomatékosította, hogy a V4 előtt hétfőn külön megbeszélést tartott a lengyel kormányfővel.

A Fidesz svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos időhúzása próbára tette a cseh, lengyel, magyar, szlovák négyes együttműködést, amely az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború óta egyébként is döcög. Decemberben Orbán Viktor még megfúrta az EU 26 tagjának szándékát, február 1-jén azonban már nem akadályozta meg az EU költségvetésének felülvizsgálatát, ezzel lehetővé vált, hogy Ukrajna a következő négy évben összesen 50 milliárd euróhoz jusson az EU-tól.

Magyarország és a V4 másik három tagja közötti ellentét bonyolultabb annál, semhogy azt az olykor oroszbarátnak mondott politikát követő magyar kormány és a többiek EU-párti, Ukrajnát támogató álláspontjának szembenállására lehetne leegyszerűsíteni.

A fegyverszállítás kérdésében a magyar kormány következetesen elutasító volt, amihez csatlakozott Pozsony is Fico megválasztása után. A szlovák kormányfő budapesti látogatása alapján úgy tűnt könnyebben találhat támaszt az Orbán-kormány az EU Ukrajnát érintő politikájának alakításában. Azonban a szintén oroszbarátsággal megvádolt Fico, aki Ukrajnának a területveszteség elfogadását is javasolta a Moszkvával való békekötéshez, néhány nappal később „kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló” kétoldalú megállapodást kötött, majd jelezte, semmiképp sem vétózza meg az EU költségvetésének felülvizsgálatát. Orbán így egyedül maradt volna, végül szintén nem élt a vétóval.

Orbán amit nyert Ficóval, azt láthatóan elvesztette a tavaly októberi lengyel választással. Donald Tusk vezetésével az ellenzéki összefogás legyőzte az addig jobboldali kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) pártot, amely szövetségesek híján a legnagyobb frakciót alakítva is ellenzékbe került. Igaz, a háború miatt már korábban, a Fidesszel ideológiailag azonos platformon lévő PiS vezette kormánykoalícióval is megbomlott az együttműködés korábbi szintje.

Tusk győzelmével az ellentétek elsimulóban vannak Brüsszel és Varsó között, Lengyelország 137 milliárd euróhoz juthat hozzá. Ugyanakkor váratlanul Ukrajna ügyében jelentek meg olyan pontok, amelyekben Varsó és Budapest – Pozsonnyal együtt – azonos nézeteket vall. Lengyelország ugyan továbbra is határozottan kiáll az orosz agresszióval szemben és szolidáris Ukrajnával, de az ukrán gabona Európába irányuló exportja miatt volt már csörtéje Kijevvel az új lengyel kormánynak.

A lengyel gazdákat hátrányosan érinti az olcsó ukrán gabona megjelenése Európában – ez igaz a magyar termelőkre is –, ami kormányokon átívelő kihívást jelent, és ezt Tusk kormánya sem hagyhatta figyelmen kívül. A lengyel, a magyar és a szlovák fél tavaly az exporttilalom meghosszabbításáról döntött. Az ukrán gabona kérdése olyan ügy, amely jobban összehozta a V4-eket.

Ez viszont aligha írja felül az Oroszország megítélésével kapcsolatos ellentéteket a keddi találkozón, amelynek egyik központi kérdése Ukrajna mellett az energiabiztonság lesz. A szankciók egyelőre a földgázra nem vonatkoznak, bár az EU országai igyekeznek csökkenteni importjukat erre az energiahordozóra is.

Aktuális kérdés lehet azonban az orosz kőolaj importját érintő szankció, igaz, ezen a területen Csehország, Magyarország és Szlovákia a vezetéken importált orosz kőolaj esetében egyelőre mentességet élvez. A másik központi téma az illegális migráció visszatartása lesz, ami kedvesebb témája a V4-eknek, ebben a 2015-ös menekültválság alatt is megtalálták a közös hangot.

Ugyanakkor Fiala házigazdaként kifejezetten hideg nyilatkozatai mutatják, hogy ez a találkozó a közös pontok megtalálása mellett arról is szólhat, hogy a cseh és a lengyel kormányfő milyen kemény nyilatkozatokat tesz Ficóval és Orbánnal szemben.

via Telex

- Advertisement -
Exit mobile version