„RENDORSÉG : 4550 Ft-os késedelmes fizetése van, tekintse meg a HU19302170 szamu szabalysértési aktajat: https://policehu.net” – olvasható az sms-ben, amelyet olvasónk kapott, és osztott meg szerkesztőségünkkel. Nemcsak a helyesírás, hanem az internetes cím miatt is azonnal kapcsolt, hogy a rendőrség nevében küldött üzenet átverés, mégis kellemetlenül érezte magát, hiszen a csalók ismerték a magántelefonszámát. Másik olvasónk már nem volt ennyire szerencsés, óvatlanságát kihasználva lopták el számlájáról a pénzét, miközben a bank sosem kér tőlünk sem telefonon, sem e-mailben, sem más egyéb formában jelszót, utalási vagy számlaadatokat.
A rendőrség fokozottan felhívja figyelmünket: ne dőljünk be azoknak az üzeneteknek, amelyekben arra kérnek, hogy kattintsunk a linkre vagy adjuk meg bármilyen adatunkat.
Rendkívül megszaporodtak az elmúlt években azok a csalásfajták, amikor bank, mobil- és közüzemi szolgáltató vagy éppen a rendőrség nevében próbálnak hozzáférni a csalók a bankszámlánkhoz, vagy hamis „figyelmeztetésekkel” rábírni, hogy mi magunk utaljuk el a pénzünket egy ismeretlen számlára. Legújabban pedig már azzal próbálkoznak, hogy telefonon felhívják az áldozataikat, és kérik, vegyenek részt egy rendőrségi titkos akcióban, melynek célja a bűnözők elfogása. Természetesen a rendőrség nem vonja be fedett akcióba a lakosságot!
Szerkesztőségünk a múlt hónapban egy olyan helyi esetről értesült, amelyben a digitális bűnözők egyik olvasónk banki adatait előbb ellopták, majd telefonon keresztül – banki karbantartásra hivatkozva – arra kérték, utalja el a számláján lévő összeget az sms-ben kapott számlaszámra. Érdeklődésünkre elmondta, azért nem tűnt átverésnek a telefonhívás, mert olyan adatait ismerték, amelyeket szerinte csak a bank tudhatott. Az ügyben a rendőrségen feljelentést tett, és a történtekről a pénzfiókjában is beszámolt. Arra kevés esélyt lát, hogy valaha viszontlátja a pénzét, és kártérítésre sem számíthat, hiszen – ahogy a bankjában mondták – a pénzt önként utalta át egy másik számlára.
A digitális csalásoknak sokféle példáját ismerjük, a módszer azonban mindig ugyanaz: a megfélemlített személy szinte gondolkodás nélkül, reflexszerűen kattintson az e-mailben vagy az sms-ben szereplő linkre, vagy telefonon keresztül adja meg a kért adatait. Az esetek növekvő száma azt támasztja alá, hogy a kiberbűnözők csalási kísérletei egyre többször sikerrel járnak. A kiberbűncselekménnyel kapcsolatos esetek 13 százaléka hamis banki telefonhívás, 16 százaléka adathalász banki e-mail, 28 százaléka pedig hamis online webáruházakhoz, ajánlatokhoz köthető – hívta fel a figyelmet a Médiaunió Alapítvány, amely 2023-ban indította el a kiberbűnözők csalási kísérleteinek felismerését és elhárítását célzó kampányát. Adatokkal szolgáltak arról is, hogy az Igazságügyi Minisztérium Áldozatsegítő Szolgálatához érkező esetek 7 százaléka, az azonnali pénzügyi segély iránti kérelmeknek pedig a 26 százaléka az online csalások kategóriába tartozott 2023-ban.
KiberPajzs a netes csalók ellen
A KiberPajzs program még 2022-ben indult oktatási-kommunikációs céllal a digitális térben elkövetett pénzügyi visszaélések megelőzésére és visszaszorítására, amihez csatlakozott az Országos Rendőr-főkapitányság, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet és több minisztérium is. Céljuk a piaci szolgáltatók technikai védelme mellett az ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítése, valamint a jellemzően a megtévesztésen és pszichológiai manipuláción alapuló visszaélések csökkentése.
Érdemes felkeresni a honlapjukat, ahol részletesen megismerhetők azok a visszaélési módszerek, amelyekkel a csalók megpróbálnak jogtalanul megszerezni személyes és bankkártyaadatokat telefonon, számítógépen keresztül, sms-ben és e-mailben. Utóbbi kapcsán hat technikát neveznek meg, amelyik bárkivel megtörténhet. Ezek:
- adathalász banki e-mail (phishing);
- nem banki szolgáltatók nevével történő visszaélés;
- „nigériai típusú” csalás (pénz utalására veszik rá az áldozatot, vagyis ezekben az esetekben az ügyfél önszántából utal);
- hamis befektetési lehetőség;
- munkahelyi csalás: hamis vezetői utasítás e-mailben vagy telefonon;
- munkahelyi csalás: hamis ügyfél vagy beszállító.
