A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzéséből kiderül, hogy 2023-ban a reálkereset csökkent, de ez nem volt egyenletes a települések szerint. A főváros és a nagyközségek-községek között 173 ezer forintos a különbség, az országos nettó átlagkereset havi átlaga pedig 372 ezer forint volt.
A kutatás a 2023. évi nettó keresetek települések szerinti alakulását vizsgálta, ezek szerint:
- a fővárosban volt a legmagasabb a nettó kereset (havi 469 ezer forint, +13,7%),
- a következő helyen a megyei jogú városok és megyeszékhelyek álltak (havi 382 ezerrel forint, +13,6%),
- utánuk a városok (havi 338 ezer Ft, +14,8%),
- végül pedig a nagyközségek, községek álltak (296 ezer forint, +16,4%).
Budapest és az utóbbiak között 173 ezer forintos a különbség.
Budapest, Győr és Székesfehérvár agglomerációjában a legmagasabb a nettó kereset, Baranya és Somogy megye kis lélekszámú települései, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegye határ menti területei tartoznak a legalacsonyabb jövedelmű területek közé.
Reálkereset növekedés Győr és környéke, valamint Baranya és Borsod határ menti településein voltak. Utóbbi területeken, ahol feltételezhetően magas a minimálbéresek aránya, a 15%-os minimálbér és 10%-os garantált bérminimum emelés jelentősen hozzájárulhatott az átlagkereset nagy emelkedéséhez.
A nominális nettó kereset változása szerint Budapest az országos átlag növekedésénél (48 ezer forint) jobban nőtt a kereset. A legmagasabb nominális növekedést azonban nem a főváros, hanem Győr és agglomerációja (több mint 60 ezer forint) érte el. A határ menti települések, ahol százalékosan nagy növekedés volt, nominálisan átlag alatt növekedtek.
2023-ban a települések 68%-án volt reálkereset csökkenés, amivel szemben szinte egyedül Győr és agglomerációja tudott egybefüggő térségként növekedést felmutatni. A nominális jövedelem tekintetében a főváros továbbra is messze kiemelkedik a sorból, míg a legnagyobb és a legalacsonyabb keresetű megyék sorrendje alig változott.
via HVG
