Február elején az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) listaállító közgyűlése kudarcba fulladt, ezért a romáknak szószólójuk sem lesz az Országgyűlésben 2022 után. A legnagyobb számú magyarországi nemzetiség politikai vezetői eddig sem voltak egységesek, amit az elmúlt hónapok vitái csak megerősítettek. Nem előzmény nélküli az, hogy a romák nem tudtak saját listát állítani.
Ha nem fideszes akkor inkább ne is legyen?
Meglepetéseredményt hozott az ORÖ 2021. november 9-ei nemzetiségi jelöltállító közgyűlése. A parlamentben a roma kisebbséget jelenleg szószólóként képviselő, lungo dromos Farkas Félixnél Agócs János hárommal több szavazatot kapott, így váratlanul ő lett a nemzetiségi lista vezetője. Ez akkor azt vetítette előre, hogy a Fidesz által támogatott Farkas és az Orbán Viktorral szoros szövetséget fenntartó Lungo Drom elvesztette vezető befolyását az ORÖ-n belül.
A listaállítás több hónapos veszekedésbe fulladt, mert a Fidesz által támogatott Farkas és a novemberben megválasztott Agócs listavezetőségéről nem sikerült dönteni. Agócs megválasztását a rivális Lungo Drom végül sikerrel támadta meg novemberben az Alkotmánybíróságon. A testületnek pedig február 1-ig kellett volna jelölnie valakit a roma nemzetiségi lista élére. Mivel ez nem sikerült, így a magyarországi romáknak sem szószólójuk, sem saját parlamenti képviselőjük nem lesz a következő négy évben.
Hogyan lehet saját parlamenti mandátuma egy hazai kisebbségnek?
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény (2011) megteremtette a 13 elismert magyarországi nemzetiség számára az országgyűlési képviselet lehetőségét az ún. kedvezményes nemzeti mandátum formájában. Azok, akik valamely nemzetiséghez tartozónak vallják magukat és szeretnének saját parlamenti képviselőt, előzetesen fel kell iratkozniuk valamely nemzetiségi listára.
2014-ben a tizenhárom bejegyzett magyarországi nemzetiség közül egyik sem tudott kedvezményes parlamenti mandátumot szerezni. 2018-ban a küszöböt megugorva a németeknek ez sikerült, és Ritter Imre személyében önálló képviselővel vesznek részt a törvényhozásban. (Erre 2022 után is mutatkozik esély.) A kedvezményes nemzeti mandátumhoz a pártlistákról mandátumot eredményező voksok negyede szükséges, ami 2018-ban 23 ezer szavazat volt. Ha viszont nem érik el a kedvezményes mandátumhoz szükséges szavazatszámot, akkor – szavazati jog nélkül – ún. nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe.
A romáknak ez most sikerülhetett volna, de…
A nemzetiségi választói névjegyzékbe március 18-ig lehetett jelentkezni. A Nemzeti Választási Iroda összegzése szerint 33.026 német és 32.749 roma választópolgár jelentkezett. Vagyis ez a két nemzetiség valószínűleg teljes értékű képviselethez jutna április 3-án. Már ha a roma önkormányzat listát állított volna.
A pártpolitikai érdekek viszont ezt nem nagyon preferálták. Ha ugyanis az országgyűlési választáson kellő számban szavaztak volna a roma nemzetiségi listára, és nem mellékesen nem a Fidesz által favorizált jelöltre (tehát Agócsra), ami nyerhetett volna teljes értékű mandátumot, az mind a Fidesz-KDNP-nek, mind pedig a Lungo Dromnak okozhatott volna fejtörést. A „probléma” így elhárult, viszont ettől még a magyaroszági roma társadalom saját politikai képviselet nélkül maradt.
