Eddig lehetett tologatni a pénzeket, de most tényleg elveszhet az uniós támogatások egy része. Hogy mikor és mennyi, az még vita tárgya.
A tagállamok nagyobb része számára az okoz fejtörést, hogy a sokféle közösségi pénz felhasználását hogyan ütemezze, igazítsa egymáshoz: most futnak ki a 2014 és 2020 közötti büdzsé projektjei, közben elindult az új, 2027-ig tartó ciklus költségvetése, és rendelkezésükre áll a Covid-járvány miatti válságkezelésre adott támogatás, illetve hitel is. Az uniós pénzbőség közepette azonban a magyar kormánynak nem a források elköltésének sorrendjén kell rágódnia, ellenkezőleg: Orbán Viktor miniszterelnök a választási győzelme után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón azt közölte, hogy ha nem jönnek az uniós pénzek, nem kizárt, hogy a pénzpiacról szereznek forrást, kötvénykibocsátással.
Hogy ez megtörténik-e, az attól függ, mire jut az Európai Bizottsággal (EB) a magyar kormány. Az uniós pénzáram megegyezés esetén beindulhat mind a kohéziós alapok, mind az RRF esetében, de néhány hónap múlva ismét elakadhat a folyósítás, sőt pénzügyi szankciók miatt akár csökkenhet is Magyarország támogatási kerete. Ez történhet abban az esetben, ha a múlt héten elindított úgynevezett feltételességi eljárás végén olyan súlyosnak ítéli a helyzetet az EB, hogy pénzügyi szankció kiszabását javasolja, majd ezt az Európai Tanács is jóváhagyja. Az új eszközről, amelyet az unió alapértékeit megsértő országok megregulázására hoztak létre, és amellyel adott esetben az uniós támogatásokat leállíthatják, itt írtunk részletesen. Az eljárás lényege leegyszerűsítve, hogy ne az uniós polgárok adójából stafírozzák Orbán illiberális államát.
Annyi biztos, hogy visszamenőleges hatályú szankciót nem hozhatnak, az azonban még nyitott kérdés, hogy a 2014-2020-as ciklus maradékára (a még el nem számolt támogatásokra) vonatkozik-e az eljárás. Általánosságban viszont biztos, hogy a szankció nem lehet eltúlzott, a megállapított jogsértéssel arányosnak kell lennie, és úgy tudni, a bizottság olyan pénzeket céloz, amelyeknek a kedvezményezettjei állami szervek, nem az a cél, hogy például önkormányzatokat vagy kórházakat fosszanak meg a forrásoktól. Az EB javaslatának meg kell állnia a bíróság előtt is, legalábbis brüsszeli forrásunk biztosra veszi, hogy egy esetleges szankcióról szóló határozatot a magyar kormány elviszi majd az Európai Bíróságig.
Via 24.hu