Mi sem jelzi jobban az egyre elszabaduló árat, mint a magyar áramtőzsde (HUPX), ahol vasárnap kora délutáni állás szerint, másnapi csúcsideji szállítással 803 euróért lehetett 1 MWh áramot vásárolni. Tavaly augusztus 29-ére vonatkozóan ugyanez 92 euróba került.
Magyarországon még sosem került ilyen sokba az áram. Ez közvetlenül nem érinti a rezsit, mivel az áramtőzsdén jellemzően nagyfogyasztó vállalatok vásárolnak, azonban a gazdaságot igen, hiszen a termelési költségek növekedése áremelkedéshez, így inflációhoz vezet. Az áramtőzsdén az árakat részben a kereslet és a kínálat aránya határozza meg. Minél több áramot akarnak venni a vevők, annál drágább termelők jelennek meg az eladói oldalon. A végső árat az adott órára az utolsónak belépő eladó árszintje határozza meg. A rendszer miatt minél szélesebb a kínálat az áramtőzsdén, annál lassabban kúszik felfelé az ár. Ezért tűnik logikusnak minden lehetséges eladót felsorakoztatni.
Az ukrán állam új eladóként jelentkezett a magyar piacon júliusban, de az importot felügyelő MAVIR, (az állami MVM leányvállalata) eddig visszautasította az ukrán import lehetőségét. Nem lehet tudni a pontos okát annak, hogy miért szakadtak meg a tárgyalások augusztusban a MAVIR és az ukrán fél, az Ukrenergo között.
Több egymástól független iparági forrás szerint politikai döntés lehet a háttérben. A találgatások szerint a magyar kormány nem akarja pénzhez juttatni az ukrán államot, főleg addig nem, amíg az oroszokkal nem sikerül megegyezni az újabb gázszállításokról.
Más vélemények szerint a MAVIR 2023-ra vár, amikor új elszámolási rend lesz már életben az EU-s tagállamok és Ukrajna között a határkapacitásért felszámított díj elosztásában, és a MAVIR onnantól már közvetlenül is kereshetne az üzleten. Ugyanakkor ez utóbbi nem túl meggyőző magyarázat a mostani késlekedésre, hiszen veszteség a magyar céget most sem érné, és a későbbi bevételeit sem veszélyeztetné, viszont a hazai fogyasztók és általában a magyar gazdaság jól járna, ha több áram lenne a piacon.
Ukrajnából három ország irányába megy áramvezeték, amelyen exportálni lehet: Románia, Magyarország és Szlovákia felé. Románia és Szlovákia vásárol is, maximálisan kihasználva az ukrán kapacitásokat. Vásárol Ukrajnából áramot Lengyelország is, de olyan vezetéken, amely nem kapcsolódik az ukrán hálózathoz, hanem két ukrajnai erőműből közvetlenül, zárt rendszerben megy rajta az áram. De a lengyelek meglátták a lehetőséget az ukrán hálózat európai integrációjában, június óta építik a rendes kapcsolatot is, és a terv szerint 2023 elejére el is készülnek a munkával.
via 444
