Nagy lépést tehettek az európai parlamenti frakciók (az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, az Újítsuk meg Európát, az Egységes Európai Baloldal és a Zöldek – Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportja), amikor levélben fordultak Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez: a magyar státusztörvény és a benne foglalt „whistleblower directive” ellen tiltakozva. A levél célja, hogy a magyar kormány ne tudja uniós támogatásból tovább rombolni a demokráciát és a közoktatás helyzetét.
Közleményükben a frakciók aggasztónak tartják a törvénytervezetet és az új minősítési rendszert, mert az szerintük drasztikusan korlátozná a tanárok alapvető jogait, véleménynyilvánítási szabadságát, csökkentené szakmai autonómiájukat és drasztikusan csorbítaná munkavállalói jogaikat, beleértve a sztrájkjogot is.
„Ez nemcsak több mint százezer tanárra, hanem több mint 1,3 millió gyermek minőségi oktatáshoz való jogára is súlyos hatással lesz” – írják.
A státusztörvény a szakmai szervezetek szerint az eddiginél is jobban kizsákmányolná a pedagógusokat a napi munkaidő nyolc óráról tizenkettőre emelésével, elvenné a nevelőtestület szakmai szabadságát – az iskolák, óvodák nem dönthetnek a saját működési rendjükről, pedagógiai programjukról, és az éves munkatervükről sem -, megtiltaná a pedagógusoknak, hogy a közoktatás állapotát kritizálják – akár fegyelmi eljárás is indulhat ellenük ezért.
Technikai eszközökkel is ellenőrizhetné a tanárok magatartását a fenntartó, a felmondási idő két hónapról hat hónapra emelésével röghöz kötné a pedagógusokat, lecsökkentené a szabadságokat, és a túl széles bérsávokkal nem oldaná meg a bérkérdést sem.
„Nem vagyunk jobbágyok, és nem is akarunk azok lenni! Teljes egészében elutasítjuk a 2023 júniusában bevezetni tervezett státusztörvényt” – írták egy Facebook-bejegyzésben Orbán Viktor egykori gimnáziumának tanárai, amelyben a tiltakozók arcát kitakarták.
A Belügyminisztérium béremelés és egyszerűsített előmenetel ígéretével igyekszik csillapítani a tiltakozó pedagógusokat, eközben a tárca a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét és az Európai Uniót próbálja hitelteleníteni, szerintük sajnálatos, hogy a szakszervezet:
„Továbbra is a baloldal politikai szervezeteként viselkedik, sztrájkokat és tüntetéseket szervez” ahelyett, hogy „szakmai partner lenne abban, hogy közösen jobbá tegyük a gyerekek oktatását, a szülők elégedettségét és a pedagógusok helyzetét” – áll a közleményükben.
Kiszámíthatóbbá válik a tanév az új felmondási szabályokkal a gyerekek és a szülők számára – magyaráz a minisztérium. A törvényjavaslatot ígéretük szerint azután terjesztik a kormány elé, hogy tárgyaltak az érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel, a Nemzeti Pedagógus Karral és az Országos Köznevelési Tanáccsal.
„Aki jobban tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet”, írják, majd hozzáteszik, hogy „az idei pedagógus-béremeléshez Brüsszel 166 milliárddal tartozik” – utalva itt a jogállamisági feltételek nem teljesülése miatt befagyasztott uniós forrásokra.
via 444
