Tavaly szeptember 30-ig kellett volna megépíteni az önkormányzati rendelet szerint a zárható kukatárolókat a kecskeméti társasházaknak. A DTkH csak azoknál a lakóközösségeknél állja a költségek felét, amelyek a határidőig legalább megszavazták a tárolót a közgyűlésükön.
Az előzmények: miért kell kukatároló építmény?
Még 2021 júliusában szavazta meg a kecskeméti képviselő-testület, hogy ezentúl a városban a szemeteskonténereket, kukákat már csak arra alkalmas, zárható építményekben lehessen tárolni az utcán. Hozzátesszük, erről egyhangú döntés született a közgyűlésben (20 igen), tehát a Fidesz-KDNP frakció és az ellenzék, a Szövetség a Hírös Városért Egyesület összes képviselője is megszavazta a változtatást.
Fő indokként többször elhangzott két alapvető probléma. Az egyik, hogy a külterületeken sokaknak nincs szerződése a hulladék elszállítására, a szemét eltüntetését pedig úgy oldják meg, hogy beviszik a városba, és ott 1. jobb esetben beledobják egy konténerbe 2. rosszabb esetben csak simán melléteszik (és nyilván sokszor az is előfordul, hogy zöldterületeken szabadulnak meg a csomagtartóban vagy utánfutón utaztatott szeméttől). A másik gondot pedig a guberálók okozzák, akik szétszórják a kukák mellett a szemetet, amelyet aztán még a szél is visz mindenfelé, és emiatt szemetesnek tűnik az egész környék.
Tavaly szeptember 30. volt a határidő
Erre jött megoldási ötletként a zárható tárolók építése, ezt egyébként már más városokban, így Békéscsabán is bevezették. A kecskeméti közgyűlés azt is megszavazta, hogy a tárolókat oly módon lehet megépíteni, ha az önkormányzat főépítészével és főkertészével le van egyeztve a kiviteli terv és a helyszín. Az is többször elhangzott, hogy a tároló építési költségének felét a város, pontosabban a Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási (DTkH) Nonprofit Kft. állja, és csak a másik fele terheli az ingatlan tulajdonosát vagy tulajdonosait.
Nyilván fontos kérdés még a határidő, hogy meddig kellene megépülnie a tárolóknak. Ezt végül a közterületek használatáról szóló új, 2022 áprilisában elfogadott önkormányzati rendeletben rögzítették: eszerint „a hulladékgyűjtő-edényzet tárolására alkalmas építményeket 2022. szeptember 30. napjáig kell megvalósítani”.
Nagy költséget jelenthet
Ez több társasháznál meg is történt. Sok helyen azonban csak most értesülnek arról (vagy most kezdik el komolyan venni), hogy egy ilyen kötelezettsége lenne a lakóközösségnek, és még pénzbe is kerül. Ráadásul nem is kevésbe. Szerkesztőségünket egy széchenyivárosi társasházból keresték meg lakók, akiket sokkolt, hogy a jelek szerint közel 3 millió forintos kiadással kell szembenéznie a háznak. Ha mondjuk egy átlagos háztömbbel, három lépcsőházzal és összesen 42 lakással számolunk, akkor az körülbelül 70 ezer forintot jelent háztartásonként.
„Mivel a házunk régi, folyamatos karbantartást igényel, amint kifut az egyik hitel, vesszük fel a következőt, tehát hiába oszlik sokfelé a költség, a lakók többségének ez már túl sok. 2011-ben szigetelték a házat, aki akkor tudott, nyílászárót is cseréltetett, 2017-ben fel kellett újíttatni a régi kéményeket és kondenzációs kazánokra cserélni a régi gázkazánokat, most épp a lapostető halaszthatatlan javítása és a ház előtti vízvezeték cseréjére (17 millió Ft) megy el minden pénzünk, pedig itt nincsenek notórius nemfizetők” – írta olvasónk.
Azt dr. Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselő is elmondta még alpolgármesterként, hogy a társasházak felé nem feltétlen az az elvárás, hogy mindenképpen építsenek kinti tárolókat. Csak az a lényeg, hogy a házak előtt az utcán ne legyenek szabadon hozzáférhetőek a kukák/konténerek, kivéve az ürítési napokat. Javasolta, hogy ahol lehetőség van, a kukát vagy az épületben, vagy az udvaron tárolják. De sok társasházban nincs már erre alkalmas helyiség, mert mondjuk kiadták üzletnek.
Egyébként kétféle típusú hulladéktároló építmény megépítésére küld ajánlatokat a társasházaknak a DTkH. Az egyik a „ketrec”, acél vázszerkezettel és fémlemez oldalfallal készül, többféle méretben attól függően, hány 1100 literes konténert kívánnak benne elhelyezni (és esetleg még szelektív kukát is). Az egyik társasháztól megkaptuk az árakat, eszerint tervezéssel, tereprendezéssel, építéssel együtt a két edény tárolására alkalmas ketrec 2 millió 150 ezer forintba kerül, egy négyedényes 2,6-2,8 millióba, egy ötkonténeres tárolóketrec ára pedig bruttó 3 millió forint.
Igényesebb kivitelezésűek a beton vázszerkezetű tárolók, de jóval drágábbak: mindenestül (tervezéstől átadásig) 1 millió 20 ezer forintot kell fizetni egy olyan tárolóért, amelybe egy darab 1100 literes konténer fér bele.
Ha pedig mégis a házban maradna a kuka, akkor a rendelet szerint az a műszakilag megfelelő tárolás, ha a folyosón, az udvaron, a lépcső mögött, a garázsban, földszinti közös helyiségben „a szemétgyűjtő-edény mellett legalább 0,9 méteres sáv biztosítja a mindennapi közlekedést”. Az más kérdés, hogy ha van is a lépcsőházban hely, mennyire higiénikus ott gyűjteni a kommunális szemetet.
Jár-e büntetés?
Érdekes kérdés, hogy azok a társaházak, amelyek nem építették meg a tavalyi határidőig a tárolót, számíthatnak-e büntetésre. Ezzel kapcsolatban a Gong Rádiónak nyilatkozó dr. Sztachó-Pekáry István alpolgármestert (Fidesz-KDNP) idézte februárban a baon.hu, miszerint ha a kuka kint van az utcán, „az szabálysértésnek minősül, ami előbb-utóbb büntetéssel is jár majd”. Kiemelte azt is, hogy a tárolók építéséhez hatósági engedély kell az önkormányzattól építészeti szempontból, és bizonyos esetekben a katasztrófavédelem hozzájárulása is szükséges, mert olyan helyen nem lehet a tároló, amely a tűzoltók esetleges felvonulását akadályozná. Az alpolgármester elmondta, az első ütemben jelentkező társasházak képviselői aláírták a létesítésről szóló szerződést, és várhatóan április közepére–végére építik meg az első ütem közel 20 edénytárolóját.
Válaszokat nem kaptunk
Megkerestük az önkormányzatot, külön Sztachó-Pekáry István alpolgármestert és a DTkH-t is a témában, hogy több információt kapjunk. Megkérdeztük, jelenleg akkor milyen határidő vonatkozik a zárható tárolók megépítésére, pontosan mi ennek a menete, jelenleg mekkora a tervezhető költsége, ebből a város mekkora hányadot vállal át? Érdeklődtünk, van-e kilátásban bármilyen szankció, ha a társasházak nem tudják tartani a határidőt? Választ azonban csak a DTkH-tól kaptunk, igaz, sok köszönet nem volt benne: azt írták, amiről érdeklődünk, nem minősül közadatnak. Érdemi tájékoztatás helyett (ami a lakosság felé egy szolgáltatótól – akár sajtó útján is – nemhogy illendő lenne, hanem a cég saját jól felfogott érdeke is – a szerző) elküldték a már említett, egyébként általunk is ismert önkormányzati rendeletet, hangsúlyozva, ők csak ennek végrehajtásában vettek részt, és „további felvilágosításért” keressük az önkormányzatot (amit meg is tettünk, egyelőre eredmény nélkül).
Most már csak szakmai segítség
Egy társasháztól viszont megkaptuk azt a levelet, amelyet a DTkH nemrég a közös képviselőjüknek küldött. Ebből több érdekesség is kiderül.
A közös képviselőt egyrészt tájékoztatta a szolgáltató, hogy felveszik a kapcsolatot az engedélyekhez szükséges illetékes szakhatóságokkal. Jópár engedély kell ugyanis a kukatárolókhoz: főépítésztől, főkertésztől, katasztrófavédelemtől, közútkezelőtől. Ezután pedig előkészítik a műszaki bejárást, és felajánlják a segítséget, hogy az engedélyeztetésekhez előkészítik és benyújtják a papírokat.
A DTkH is felhívja a közös képviselők figyelmét arra, hogy a legjobb lenne a kukákat az épületen belül tartani, így biztos nem kerülne melléjük illegális hulladék. Egyúttal azt is leszögezik, nekik abban merül ki a jogszabály szerinti feladatuk, hogy biztosítják a közszolgáltatást, vagyis a hulladék elszállítását és ártalmatlanítását, azügyben nincs kötelezettségük, hogy hulladéktároló építményeket építsenek.
A szerkesztőségünk által megkapott levélben a DTkH azt is leírja, hogy több alkalommal, különböző fórumokon felvették a kapcsolatot a közös képviselőkkel, hogy anyagi és szakmai segítséget is nyújtsanak azon társasházaknak, amelyek a rendeletben előírt határidőig meg kívánják valósítani a kukatárolókat. Jelzik azt is, hogy noha a tárolóknak tavaly szeptember 30-ig meg kellett volna épülniük, ők kiterjesztően értelmezik a rendeletet, azaz azoknál a társasházaknál is állják a költségek felét, amelyek a határidőig legalább megszavazták, így kezdeményezték a tárolóépítést a közgyűlésükön, és az erről szóló közgyűlési határozatot szeptember 30-ig el is küldték a DTkH-nak. A legfontosabb mondat pedig ez: „A 2022. szeptember 30-át követően beérkezett kérelmek tekintetében a DTkH Nonprofit Kft. a felépülő tárolók kapcsán szakmai segítséget tud nyújtani”. Magyarán anyagi segítséget ezek szerint már nem, azaz ha a társasház tavaly őszig nem lépett a kukatároló ügyében, jelen állás szerint bukta a dolgot, hogy legalább a költségek felét megspórolják.
„Tudjuk, hogy muszáj volt valamit lépni, mert a korábban kialakított szelektív szigetek környékén kialakult állapotok tarthatatlanok voltak. Többünk véleménye szerint ezek a csillagászati árú tárolók sem fogják megnyugtatóan rendezni a problémát – sok helyen lakattal zárt a konténer, nálunk is volt egy ideig, azokat a zárakat is rendszeresen letörik az illegális szemétlerakók” – jelentette ki szkeptikusan a szerkesztőségünket megkereső hölgy, javul-e majd a helyzet a zárható tárolók megépítésével.
