Szerdán tartottak vitát a strasbourgi plenáris ülésen arról a javaslatcsomagról, ami korlátozná a Pegasus és más kémszoftverek európai használatát. A jelentés szerint több uniós tagállam, köztük Magyarország kormánya is megsértette az emberi jogokat a kémprogram bevetésével újságírók, üzletemberek és politikusok ellen. A vitán leginkább Magyarország és Lengyelország került a célkeresztbe.
2021 júliusában robbant ki a Pegasus-botrány egy 17 újságból álló oknyomozó projekt cikkei után. Az okostelefonok feltörésére alkalmas applikációt több országban terroristák, és bűnözők leleplezése mellett arra is használták, hogy újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeljenek meg vele.
Az ügy kivizsgálására külön bizottságot hozott létre 2022 márciusában az Európai Parlament. A magyar kormányt is megkeresték, azonban Varga Judit igazságügyi miniszter nem sokkal a budapesti látogatás előtt visszautasította a találkozót. A magyar igazságügyi miniszter arra hivatkozott, hogy a nemzetbiztonság nem uniós, hanem kizárólagos tagállami hatáskör – ezt pedig hangsúlyozta szerdai felszólalásában Didier Reynders igazságügyi biztos is.
Reynders kiemelte: „Elítéljük az illegális beavatkozást a magánkommunikációba.” Az EU-nak ugyan nincs beleszólása abba, hogy mit tekint egy tagállam nemzetbiztonsági hatáskörnek, de szerinte erre csak úgy nem hivatkozhatnak a tagállamok sem a megfigyelések ügyében.
„Ha a személyes adatok védelme sérül, és ezt nem lehet igazolni nemzetbiztonsági indokokkal, akkor ott szigorúan az uniós jognak kell érvényesülnie” – mondta, majd hozzátette, hogy a lehallgatásokat engedélyező tagállami törvények közül a magyar és a holland jogi keretek számítanak a leggyengébbnek.
„Ezt bárki ellen fel tudják használni, köztük a demokráciánk őrei ellen is, akik elszámoltathatóvá teszik a hatalmat – mint a civilek, az újságírók vagy az ellenzéki politikusok. Ez nemcsak Mexikóban vagy Szaúd-Arábiában fordul elő, hanem uniós tagállamok gyakorlatában” – mondta az Európai Parlament PEGA-bizottságának vezetője, a holland Sophie in ‘t Veld. Szerinte az Európai Unió nem kezelte kellő súllyal az ügyet, ezért reméli, hogy a javaslatcsomaggal hatni tudnak a Bizottságra és a Tanácsra is.
Henna Virkkunen, a kereszténydemokrata EPP finn képviselője szerint a különbizottság munkáját külön nehezítette, hogy nem kaptak elég információt a lengyel és magyar kormányoktól. Ezt megerősítette a szociáldemokrata Thijs Reuten is, hozzátéve, hogy aki szerint ez nem európai szintű probléma, az nem érti a helyzet súlyát.
Evin Incir, az S&D-frakció svéd képviselője így fogalmazott:
„Elképesztő, hogyan használták ezeket a kémszoftvereket ártatlan emberekkel szemben. Csak képzeljék el, hogy hozzáférhetnek az önök legintimebb adataihoz is. Aztán gondoljanak bele, hogy ez nem képzelet, hanem a valóság.”
Moritz Körner, a liberális Renew-frakcióból azt mondta, hogy ideiglenes moratóriumra lenne szükség a kémszoftverek használata terén. Ramona Strugariu román EP-képviselőt a Pegasus-ügy pedig egyenesen a kommunista időkre emlékeztette: „A román titkosszolgálat gyakorlatilag az összes olyan állampolgár után kémkedett, aki szembeszegült a rendszerrel. Most hasonló gyakorlatokat látunk az Európai Unióban, ahol legalább 170 újságírót figyeltek meg ezzel az eszközzel.”
A szélsőjobboldali ID és ECR frakciók kritikusan értékelték a javaslatcsomagot. Utóbbi frakcióból főleg a lengyel kormánypárt képviselői szólaltak fel, akik szerint a Pegasus-üggyel csak újabb platformon akarják támadni Lengyelországot és Magyarországot.
„Miért állítanak minket pellengérre? Mert nálunk a legnagyobb a gazdasági növekedés, a legalacsonyabb a munkanélküliség, és nem fogadunk be migránsokat” – mondta a Jog és Igazságosság EP-képviselője, Dominik Tarczyński.
A magyarok részéről a kormánypártok nem vettek részt a vitán, az ellenzéki Momentum és DK viszont igen. Igaz, a DK-s Rónai Sándor a Pegasus-ügy helyett inkább arról beszélt, milyen életszínvonal-zuhanást él most meg a magyar társadalom.
„Katonai szoftvereket vetnek be újságírók ellen, akik csak a munkájukat próbálják végezni – miközben közzéteszik a privát levelezésüket, fotóikat, életük legintimebb pillanatait is” – mondta Cseh Katalin momentumos képviselő, aki hangsúlyozta, hogy a Pegasus-botrányt nem szabad a szőnyeg alá söpörni.
Sophie in ‘t Veld a vita záróbeszédében egy, a keletnémet állambiztonságról szóló 2006-os filmre utalva így fogalmazott:
„Gyakran beszélünk úgy erről a botrányról, mint a Watergate-ügyről, de ez inkább A mások életére emlékeztet, amikor az állam a saját polgárai ellen kémkedik.”
Kiemelte: „Elkövethetjük ezt újra meg újra? Nem vagyunk immunisak az antidemokratikus trendekre csak azért, mert európaiak vagyunk. Ha csak a nemzeti hatóságokra bízzuk ennek az ellenőrzését, akik az elkövetői is ezeknek a botrányoknak, akkor tulajdonképpen ennek semmi értelme sincs.”
Ahogy a Pegasus-botrány is mutatja, érdemes definiálni a nemzetbiztonság pontos kereteit európai szinten, hiszen ha nincs definiálva pontosan az állam hatásköre, akkor vissza is élhet a hatásköreivel – emelte ki In ‘t Veld. A kémszoftverekről szóló javaslatcsomagról csütörtökön szavaz az Európai Parlament.
via Telex
