A kecskeméti székhelyű Forrás folyóirat 1969-es alapítása óta rendszeresen közöl szépirodalmat, szociográfiai tanulmányokat és művészeti írásokat. E cikk szerzője ajánlja a kecsup.hu olvasóinak a havonta megjelenő, Bács-Kiskun vármegye kulturális hagyatékával és a magyar kortárssal foglalkozó lapot.
A Forrás 2023. októberi számát várva két részletet emelünk ki a szeptemberi lapszámból (55. évfolyam / 2023. 9. szám).
A Sinkó István festményeivel kísért kiadványban három költő írásai fogadnak. Győri László leíró versei és Horváth Eve két szabadverse mellett új köteteik kapcsán kritikákat is olvashatunk, mégis Tőzsér Árpád sorait szeretnénk megemlíteni.
Tőzsér játékos munkáiban a hétköznapi jelenségek új megközelítést nyernek; épp azzal, hogy felhívja a figyelmünket – hiába a szerző és befogadó mondhatni zárt viszonya – nem ez az első alkalom, hogy valaki leírta ezeket a gondolatokat. Létrengés versében saját, biztonságos magánéletünk kerül párhuzamba az otthon falain túl egyenrangúan komplex és törékeny életekkel. Benne a surrogás hangutánzó szó köti össze az eltérő mozgásokat. A surrogás hangja intim gesztusokat kísérhet vagy rutinos mozdulatokat, míg végül a hang azonossága fedi fel az emberéletek valós viszonyát:
S itt kezdett surrogni a nő kezében az új-
ság, szeizmográfként jelezve azokat a rej-
télyes, felszín alatti hullámremegéseket,
melyek ha összeadódnak, összezavarod-
nak bennünk a napi hírek, pályát téveszte-
nek a trolibuszok, s kezdődik a létrengés.
/Tőzsér Árpád: Létrengés részlet/
Czibak Ilona Megcsókolt az élet című könyvéről (2021) Füzi László főszerkesztő írja meg benyomásait. Czibak szociografikus ihletésű könyvében a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei mélyszegénységben élő cigányság elevenedik meg. A kortárs emlékezés fájó pontja az erős megkülönböztetés, ami a mai napig konzerválta, élesítette a nyomorban élő cigány sorsok problémáit.
A szerző fehér családjáról nem lehetett megmondani, hogy cigány származásúak, mégis a kezdetektől tudatosították alsóbbrendűségüket. “Ahogy számolom, évre egyidős lehetek Czibak Ilonával.” – írja Füzi – “Nekem-nekünk is meg kellett küzdenünk az otthoni világból való kilépésünkért, még egyfajta társadalmi lenézettséget is átéltünk – ám azt, hogy a szegénységnek és a megalázottságnak létezhetnek az általam ismerteknél mélyebb rétegei, el sem tudtam képzelni.”
A teljes tartalomjegyzék elérhető a Forrás weboldalán.
