Távközlés, informatika, védelmi iparág – területek, amik az Orbán-kormánynak üzletileg fontosak, és amelyek mára összefutnak egy néhány év alatt szinte a semmiből felépült cégben. A 4iG-ről keveset tudni, azonban a Direkt36 legújabb cikkéből számos részlet kiderül, a Telex összeszedte a legérdekesebb részleteket.
Orbán Viktor miniszterelnök 2021 közepén a londoni magyar nagykövetségen tárgyalt az Invitech nevű magyarországi távközlési vállalat tulajdonosainak – egy főként kínai állami pénzből működő befektetési alapnak – a képviselőivel. A tárgyalás témája az volt, hogy adják el a céget a 4iG-nek, ami 2021 szeptemberében meg is valósult.
Dokumentumokból kiderült, hogy egy állami befektetési cég, a Széchenyi Alapok döntései nyomán 72 milliárd forintnyi állami forráshoz jutott 2021 végén egy iG COM-nak hívott magántőkealap. A pénzből 4iG részvényeket vásároltak egy úgynevezett zártkörű tőkeemelés keretében, ezzel extra forráshoz juttatva a céget. A befektetés futamideje 20 év, tehát akár ennyi ideig is a 4iG-nál maradhat az állami forrás.
Erre a tőkejuttatásra azért volt szükség, hogy finanszírozni lehessen a távközlési-informatikai vállalat terjeszkedését. Vagyis egy hivatalosan magánkézben lévő cég titokban kapott több tízmilliárd forintot az adófizetők pénzéből, hogy bővíthesse a birodalmát.
Az iG COM jelenleg a 4iG legnagyobb részvényese közel 39 százalékos tulajdonrésszel. A 4iG rendszeresen úgy hivatkozik az alapra, hogy az Jászai Gellért érdekeltsége, és erre alapozva állítja Jászai is azt magáról, hogy ő a 4iG többségi, 52 százalékos tulajdonosa. Pedig az iG COM-os részvényvásárláshoz a forrás túlnyomó részét az állam, tehát az adófizetők biztosították.
A Széchenyi Alapok saját kockázatkezelési szakemberei jelentésükben „magas” kockázatot azonosítottak. „A befektetés kockázatát növeli az iG COM Magántőkealap igen hosszú, 20 éves (és egyszer hosszabbítható) futamideje” – írták a jelentésben. Az Oppenheim ügyvédi iroda jogi átvilágítása is „magas” kategóriájú kockázatot állapított meg az ügyletnél, és feltártak egy összeférhetetlenségi problémát Jászai szerepével összefüggésben.
Jászai a tulajdonosa és egyik vezetője annak az iKON Befektetési Alapkezelő nevű cégnek, amely az iG COM tőkealapot kezeli. Így az történt, hogy a Jászai érdekeltségébe tartozó iKON alapkezelő döntött arról, hogy az iG COM-ban lévő hatalmas összeget a szintén Jászai által vezetett és legalább részben birtokolt 4iG-be fektessék be.
2018. november közepén megugrott a Magyar Telekom részvénye, ami mögött az állt, hogy a piacon elterjedt az a hír, hogy felvásárlási ajánlat érkezett a vállalatra. A felvásárlási kísérlet mögött kormányközeli szereplők álltak azzal a céllal, hogy az Orbán-kormány régóta dédelgetett terveinek megfelelően komoly pozíciókat szerezzenek a magyar távközlési piacon.
Jászai a 2010-es kormányváltás után fordult Simicska Lajoshoz, a fideszes gazdasági háttérbirodalom akkori vezéralakjához, hogy a bajba került SCD nevű ingatlanfejlesztő cégcsoport kapjon állami segítséget.
Simicska híres volt arról, hogy nem kedvelte sem a modern technológiát, sem a bonyolult üzleti nyelvezetet, Jászai viszont bróker típus. Simicskának annyira nem tetszett a Jászai-féle stílus, hogy ott is hagyta a megbeszélést.
2019 tavaszán Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője egy új üzletágra terjesztette ki a befolyását, ekkor kezdték el központosítani az állami informatikai közbeszerzéseket. A Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) nevű szervezet vette át az összes állami intézmény informatikai eszközeinek beszerzését. Rogán ezzel a 4iG-t segítő manőverrel a kormány más erős embereinek az érdekeit sértette.
Például Pintér Sándor belügyminiszter környezetét, mert régóta komoly befolyása volt Pintérnek az informatika egy speciális, belügyi feladatokat érintő területére. Zavarta ez az átrendeződés az akkoriban befolyásos kormánytagnak számító, sok fajsúlyos ügyet is vivő Palkovics Lászlót is.
Palkovics barátjának, korábbi cégtársának, Fauszt Zoltánnak a cégei, többek között a SDA Informatika Zrt. ugyanis fontos szereplői voltak az állami informatikának. Fauszt számára az egyik komoly csapást az jelentette, amikor 2020 végén Orbán menesztette egy fontos állami testületből, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsból (NHIT).
2022. augusztus végén a Vodafone Magyarország vezérigazgatója, Amanda Nelson bejelentette, hogy eladják a céget, a vevő pedig a 4iG és a magyar állam lesz. A bejelentést döbbenetet okozott, a dolgozók egy részét főként az zavarta, hogy kik vásárolják fel a céget.
Az egyik résztvevő azt kérdezte a vezérigazgatótól:
„Hogyan illik a Vodafone értékeihez az, hogy a Vodafone Magyarországot a magyar államnak és egy olyan vállalatnak adják el, amelyet az illiberális, korrupt, nepotista, idegengyűlölő és homofób magyar diktátor, Orbán Viktor bandája irányít?”
Orbán Viktor és Angela Merkel akkori német kancellár közötti egyezség ágyazott meg a Rheinmetall német fegyvercég és a 4iG együttműködésének. A két politikus megállapodott arról, hogy Magyarország – hasonlóan az autógyártáshoz – egyfajta háttérbázisként fog szolgálni a német védelmi ipar számára. Orbánnak azért volt fontos ez a megállapodás, mert zajlott a magyar haderőfejlesztési program, és egy kormányközeli forrás szerint a miniszterelnök azt akarta, hogy „ne csak vásároljon fegyvert, hanem hogy eladjon is”.
