Újabb ingatlanok kisajátítására van szükség a nemzetgazdasági szempontból kiemelt Budapest-Belgrád vasútfejlesztés kapcsán. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslata szerint a „műszaki tartalom változása” miatt módosítanák a vonatkozó kormányrendeletet.
Az indoklásból és a hatásvizsgálati lapból annyit lehet még megtudni, hogy a kormány már biztosította a forrást a területszerzési feladatok finanszírozásához és rendelkezésre állnak az intézkedéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek. Valamint az is kiderül, hogy 2024-ben a fejlesztés északi szakaszára vonatkozó kiviteli tervek végelegesítésekor újabb változtatásra lesz szükség.
A melléklet bővítése ezernél is több ingatlant sorol fel, amelyek a beruházás megvalósításához szükségesek. A kisajátítandó területek csaknem fele Budapesten található a IX., a XX. és zömében a XXIII. kerületben, valamint szerepelnek benne dömsödi, kiskőrösi és kiskunhalasi kül- és belterületi, valamint taksonyi zártkerti ingatlanok is.
Az ÉKM újságírói kérdésre így válaszolt:
„A Vasúti Hatósági Főosztály 2021-ben jóváhagyta a projekt megvalósításáért felelős konzorcium érintett vonalszakaszra vonatkozó engedélyezési terveit. Ez alapján ismertté váltak azok az ingatlanok, amelyeknek megszerzése a magyar állam javára részben vagy egészben szükségessé vált. A vállalkozó által a MÁV Zrt. részére átadott záradékolt kisajátítási tervek alapján a Kelebia-Soroksár szakaszon a vasúttársaság mintegy 2100 ingatlan esetében indította meg a területszerzési eljárását, amelyek mára gyakorlatilag befejeződtek. A tervezés előrehaladásával és a műszaki tartalom kiviteli terv szintű kidolgozásával azonban sok esetben további területek igénybevétele iránti igény merül fel.”
A minisztérium hozzátette, az új területszerzési igények olyan ingatlanokra is vonatkoznak, amelyek korábban nem voltak érintettek kisajátítással, és olyanokra is, amelyek a korábbiakban részben már érintettek voltak. A további területek területszerzési eljárása – mint, ahogy a már lezajlott kisajátítások esetében is – „ugyanabban a formában kerül lefolytatásra”.
Mint írták azért vált szükségessé az új, nagy számú kisajátítás, mert „a kiviteli tervezés szintjén olyan területi igények jelentek meg, amelyek az engedélyezési terv készítésekor még nem voltak láthatók – felsővezeték-tartó oszlopok elhelyezhetősége, további zajvédőfal építése, kapcsolódó utak tervezése, stb.”
A MÁV Zrt. az előző körben a Juharos ügyvédi irodát bízta meg a kisajátítási eljárások levezénylésével. Az iroda tulajdonosa Juharos Róbert, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője, Józsefváros jelenlegi önkormányzati képviselője. Az ÉKM közölte, „a vállalkozó által átadott záradékolt kisajátítási változási vázrajzok alapján folyamatosan indítja meg a területszerzési eljárásokat.”
Elsőként levelet küldenek az érintett ingatlantulajdonosoknak, majd igazságügyi szakértőt rendelnek ki, aki 60 napon belül előzetes szakvéleményt készít, amelyben meghatározza a kisajátításra kerülő ingatlan(rész)ért fizetendő kártalanítási összeget.
Új szakértő kirendelését kérheti a megajánlott árral elégedetlen ingatlantulajdonos, de ennek költségét neki kell megelőlegeznie – nagyjából 300 ezer forint – és a végén is csak akkor kapja vissza a pénzt, ha az új szakvéleményt elfogadja a kormányhivatal és határozatot hoz a megtérítéséről.
Az ÉKM válaszából kiderül, hogy a „pályakorszerűsítés költségét és a határidejét a pótkisajátítás nem befolyásolja.” A kormány szeptemberben további pluszforrásokat rendelt a vasútvonal fejlesztésére. Az északi, Ferencváros–Soroksár szakaszra összesen mintegy 650 millió forint plusz pénzt biztosítanak, jövő tavasszal a korábban jelzett 1,5 milliárd helyett 2,5 milliárdot rendelnek erre a célra, míg 2023–2026 között 3,56 milliárd helyett 4,56 milliárdot.
via Népszava
