Nagyrészt a magyarországi helyzet ihlette azt az EU-s előterjesztést, amely a médiaszabadságot szabályozná. Az elkészült európai törvény már csak a formaságnak számító hivatalos jóváhagyásra vár, bár Brüsszelben elismerik, hogy a jogszabály nem lesz megoldás a Fidesz által leuralt sajtó minden bajára.
Vera Jourová értékekért felelős alelnök szerint a médiaszabadságról szóló törvény számos aggályra választ ad, ami az elmúlt években felmerült Magyarországon, és amikre a törvény konkrét megoldásokat és biztosítékokat kínál uniós szinten:
- a médiaszabályozó hatóság és a közszolgálati média függetlenségének hiánya,
- az újságírók elleni kémprogramok használata, az állami hirdetések átláthatatlan és tisztességtelen elosztása,
- a médiatulajdonlás átláthatóságának a hiánya és a médiaszektor koncentrációjával kapcsolatos aggályok.
Az uniós törvényhozó testület jövő márciusban, a kormányok képviselőiből álló EU Tanács várhatóan januárban fogadja el az EP és a tagállamok által egyeztetett szöveget. A jóváhagyáshoz a tagországok minősített többségének az egyetértése kell, vagyis Orbán nem tudja megakadályozni annak elfogadását.
A jogszabály előreláthatólag 2025 nyarán lép hatályba, így onnantól kezdve, ha a nemzeti hatóságok bizonyíthatóan megsértik a rendelkezéseit, a polgárok panaszt tehetnek a hazai bíróságokon vagy elmehetnek az EU Bíróságáig, az Európai Bizottság pedig kötelezettségszegési eljárást indíthat az érintett tagállammal szemben.
A törvény elfogadása után nehezen fordulhat majd elő az, hogy olyan indokok alapján fosszanak meg egy rádióállomást a frekvenciájától, mint ami a Klubrádió esetében történt. Az európai intézmények lépéseket tehetnek, ha a médiára vonatkozó nemzeti intézkedések – köztük az engedélyezési eljárások –, nem indokoltak, arányosak vagy objektívek. Azt sem lehet majd eltitkolni, hogy az állam hogyan és mennyi pénzzel támogatja a neki tetsző médiumokat, mivel a jogszabály kötelezi a hatóságokat, hogy éves jelentéseket tegyenek közzé a reklámköltéseikről. Rendelkezik arról is, hogy a reklámokat arányosan, megkülönböztetéstől mentesen és nyílt eljárásban kell odaítélni.
A rendelet azt is előírja a tagállamok számára, hogy minden esetben vizsgálják meg a médiakoncentráció hatását a médiaszabadságra és -pluralizmusra, így bárki megtámadhatja majd a bíróságon az olyan média konglomerátum felállítását, mint például a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA). Az uniós testületek is véleményezni fogják, ha egy összefonódás befolyásolja az egységes piac működését. Vagyis nem lesz olyan, hogy egy országban megkerüljék a versenyhatóságot, ahogyan ez a KESMA esetében történt.
A törvény a tagállamok feladatává teszi, hogy “a közszolgálati médiumok a feladatuknak megfelelően pártatlan módon a tájékoztatás és a vélemények sokaságát nyújtsák közönségüknek”, de nem ad e követelmények kikényszerítésére alkalmas eszközöket az európai intézmények kezébe. Brüsszel csak azt vizsgálhatja majd, hogy a közmédia finanszírozására vonatkozó szabályok nem használhatók-e a nyomásgyakorlás eszközeként, illetve hogy vezető tisztségviselőinek kinevezése megfelel-e az átláthatóságra és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó szabályoknak.
Az európai médiaszabadságról szóló törvény létrehoz egy új független szervezetet, a nemzeti médiahatóságokból álló Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületet. Feladata lesz véleményezni az európai médiapiac működését és segíteni az Európai Bizottságot a törvények betartatásában. A magyar médiahatóság is tagja lesz a grémiumnak, de a testületben többségi döntések lesznek, így azokat egyedül a magyarok nem akadályozhatják meg.
via Népszava
