Január 1-jei adatok szerint 86 233-an szavazhattak volna Kecskeméten az önkormányzati választásokon, ha aznap tartották volna. Ez jó kétezer fővel kevesebb, mint ahány választópolgár szerepelt 2019-ben a szavazóköri névjegyzékben. Nem biztos, hogy mindenki előtt ismert, hogy az önkormányzati választáson voksolhatnak a Magyarországon lakcímmel rendelkező uniós állampolgárok és menekültként elismert személyek, valamint akik huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkeznek. Mint a Nemzeti Választási Iroda honlapján utánanéztünk,
számuk most 1200 főre tehető a hírös városban.
Azt is feltérképeztük, voltak-e jelentősebb mozgások az utóbbi hetekben Bács-Kiskun megye településein a választópolgárok számában, kell-e tartani valahol voksturizmustól. Ezt júniusig időről-időre meg fogjuk nézni.
Kezdjük az alapokkal, azazhogy pontosan kik is szavazhatnak az önkormányzati választásokon és kik az európai parlamenti (EP) választásokon. A két halmaz ugyanis nem egyezik.
- A Magyarországon lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok mindkettőn szavazhatnak, ők akár jelöltek is lehetnek.
- A Magyarországon lakcímmel rendelkező uniós állampolgárok szintén szavazhatnak az önkormányzati és az EP választáson is, utóbbin viszont csak akkor, ha május 24-ig kérik névjegyzékbe vételüket (ugyancsak jelöltek is lehetnek) – ezt a határidőt a Nemzeti Választási Iroda (NVI) közölte a KecsUP-pal.
Az önkormányzati választáson szavazhatnak továbbá:
- a Magyarországon lakcímmel rendelkező, menekültként elismert személyek és
- a Magyarországon lakcímmel rendelkező, huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személyek.
Minden szavazásra jogosult választópolgár automatikusan felkerül a lakóhelye szerinti település szavazóköri névjegyzékre. Aki a választás kitűzése előtt legalább 30 nappal tartózkodási helyet létesített (és annak érvényessége a szavazás napjáig folyamatosan fennáll), átjelentkezéssel tartózkodási helyén szavazhat (további tudnivalók a Nemzeti Választási Iroda honlapján itt).
Az európai parlamenti (EP) választásokon pedig voksolhatnak még:
- a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, május 15-ig regisztrált magyar állampolgárok, ha Magyarországon élnek vagy az Európai Unió területén kívül élnek.
Fontos tudnivaló, hogy 2021 végén az Országgyűlés olyan törvénymódosításokat fogadott el, amelyek a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint szélesre tárták a kaput a voksturizmus előtt. Azt a jelenséget hívjuk így, amikor valaki úgy jelentkezik be egy címre, hogy valójában nem él ott, csak azért létesít lakóhelyet, hogy az adott választókerületben szavazhasson.
Ekkor ugyanis megváltoztatták a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI törvényt, és benne a lakóhely fogalmát. A lakóhely az a lakás lett, amelyet a polgár és az állam közötti kapcsolattartás érdekében ekként bejelentenek, tehát a választónak nem kell ténylegesen azon a címen élnie, ahol lakóhelyet létesít. Ráadásul a Btk. közokirat-hamisításról szóló része úgy módosult (342. szakasz 1a bekezdés), hogy a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni.
„Miért fontos és veszélyes ez? Azért, mert az elmúlt évek választásain több alkalommal is szavaztak olyanok, akik csak azért létesítettek – tényleges ottélés nélkül – lakcímet, hogy választójoguk legyen az adott választáson. Így történt ez több esetben is a 2019-es önkormányzati választásokon is, ahol a rendőrség feltárta és büntetőbíróság is szankcionálta a visszaélést. A 2018-as országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan, amikor a voksturizmus nagyüzemben zajlott az északkeleti határmenti régiókban, kevés elmarasztaló döntés született” – hívja fel a figyelmet a TASZ.
A voksturizmus megakadályozása érdekében, független országgyűlési képviselők kérését követően a NVI a törvényi kötelezettségeit megelőző időponttól kezdve, már 2021 decemberétől, heti rendszerességgel elkezdte közzétenni a választópolgárok számát települések szerinti bontásban jelző adatokat.
2023 októberében a TASZ és a PC közérdekű bejelentéssel fordult az NVI-hez, kérve, hogy lehetőség szerint már szeptemberre visszamenőlegesen tegyék közzé heti frissítéssel, településenkénti bontásban a választópolgárok számát.
„Azért tartjuk ezt fontosnak, mert az önkormányzati választásokon, ahol szó szerint akár egyetlen szavazaton is múlhat egy polgármesteri vagy egy képviselői mandátum sorsa, különösen fontos az átláthatóság és az esetleges kiugró, a természetes népmozgalommal nem indokolható népességváltozások nyomon követése” – hangsúlyozták.
Az NVI pozitívan reagált a megkeresésre, és folytatja a 2022-es választás előtti jó gyakorlatot: a törvény által előírt kötelezettségét meghaladóan rendszeresen közzé teszi választópolgárok számára vonatkozó részletes adatokat. Leghamarabb március közepétől lenne köteles ezt megtenni az NVI, de már 2023 decemberében feltették honlapjukra a 2023. december 1-jei adatokat, 2024. január 2-ától kezdve pedig heti rendszerességgel frissülnek a választópolgárok számára vonatkozó, települési szintű adatok, és mint megkeresésünkre hozzátették: a választás kitűzése után naponta frissítik majd őket.
Az NVI honlapjára felkerült egy olyan táblázat is, amely részletezi a szavazók számát a választáson való jogusultság szerint is.
Mennyien voksolhatnának jelenleg Kecskeméten?
Megnéztük az adatokat, eszerint ha 2024. január 1-jén tartották volna az önkormányzati választásokat, 86 233-an voksolhattak volna Kecskeméten. Közülük:
- magyar állampolgár: 85 042 fő – 98,62 százalék
- Európai Unió más tagállamának állampolgára: 976 fő – 1,13 százalék
- menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy: 215 fő – 0,25 százalék.
Érdekességként megemlítjük, hogy tíz éve, a 2014-es önkormányzati választáson, a szavazás napján még 90 532 fő volt a névjegyzékben, ez a mostani számot több mint 4 ezerrel haladja meg.
Öt éve, 2019-ben pedig 88 347 fő volt a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok száma, ez is több mint 2 ezerrel több a jelenlegi számnál.
Persze ezek a különbség még változhatnak júniusig.
Van-e voksturizmus?
Voksturizmusra utaló jeleket Kecskeméten egyelőre nem látunk, a szavazásra jogosultak számában az elmúlt hetekben nem voltak kiugró változások, amelyek ne lennének magyarázhatók a természetes népmozgalommal (a városban való letelepedés és a 18. életévüket betöltők száma miatti emelkedés, a városból való elköltözés és halálozások miatti csökkenés).
Választópolgárok számának statisztikája Kecskeméten
2023. december 1. 86 229 fő
2024. január 1. 86 233 fő
2024. január 8. 86 253 fő
2024. január 15. 86 237 fő
2024. január 22. 86 213 fő
2024. január 29. 86 196 fő
Az EP választáson a magyar állampolgárok mellett eddig 20 uniós állampolgár került a táblázatba, így január 1-jén 85 062-en szavazhattak volna Kecskeméten az Európai Parlament leendő képviselőire (érdekesség, hogy 2019-ben szintén jó 2 ezer fővel többen, 86 995-en voltak erre jogosultak).
Kecskeméten túl
Végigböngésztük a decemberi 1-jei és az összes januári adatot Bács-Kiskun megye összes településére vonatkozóan, de kiugró változást nem tapasztaltunk sehol (figyelembe véve a népességszámot, hiszen Kecskeméten száz főnyi változás 0,11 százalékot jelent, viszont egy kétezer fős faluban már 5 százalékot). Csak érdekességképpen említjük meg Kerekegyházát, ahol 5281-ről 5242-re csökkent a választópolgárok száma, azaz 39 fővel, ami egy kisvárosnál azért már több mint a semmi. Lakiteleken volt még egy 15 fős növekedés (3982-ről 3997-re), Sükösdön pedig plusz 19 a mutató a választópolgárok száma terén (2945-ről 2964).
Terveink szerint ezt az ellenőrzést a júniusi választásokig több ízben megismételjük.
Az Európai Unió más tagállamának állampolgárai terén Kecskemét toronymagasan első az említett 976-tal (1,13 százalék), de arányuk megemlítendő még az alábbi településeken:
Bócsa: 124 fő (összesen: 1566 választó) – 7,9 százalék
Dávod: 141 fő (összesen: 1744 választó) – 8,1 százalék
Hajós: 145 fő (összesen: 2502 választó) – 5,8 százalék
Kerekegyháza: 169 fő (összesen: 5281 választó) – 3,2 százalék
Lajosmizse: 305 fő (összesen: 9465 választó) – 3,2 százalék
Pálmonostora: 62 fő (összesen: 1446 választó): 4,3 százalék
A menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személyek száma szintén Kecskeméten a legmagasabb (215 fő) Bács-Kiskunban, nagyobb számú még itt:
Baja: 76 fő
Kiskunhalas: 44 fő
Kiskunfélegyháza: 24 fő
Tompa: 21 fő.
