Az OTT-One Nyrt. pár éve még sok milliárd forintért vehetett részt a lélegeztetőgép-beszerzésekben, mára azonban se mérlege, se vezetése nincs, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már a tőzsdei kibocsátólistáról is törölte. A döbbenetes lejtmenet miatt rengeteg kisbefektető bukott nagyot.
Az OTT-One Nyrt. leginkább mobiloperátoroknak, tévétársaságoknak szállított megoldásokat, a TV2-nek például a Spíler-csatornák videostreamingjét, de dolgozott a Columbia Picturesnek is. Régebben a Telenor (ma Yettel) néven futó mobilcég MyTelenor szolgáltatásán dolgozott évekig, de olyan izgalmas projektekben is részt vett, mint például egy mesterségesintelligencia-alapú növényfelismerő (kokacserje-azonosító) rendszer szállítása a kolumbiai hadseregnek.
Kína sem maradt ki az üzleti kapcsolatokból, Májer Bálint, az OTT-One vezérigazgatója elő is adott Kínában, aminek azért volt jelentősége, mert 2020-ban a társaság meglepő, milliárdos egészségügyi üzleteket kötött: részt vehetett a kínai lélegeztetőgép-beszerzésekben.
2020 márciusában beütött a Covid, és az államok maszkért és lélegeztetőgépekért szaladgáltak, mindenki ilyen gépeket szeretett volna venni, bármi áron. A beszerzési feladatot itthon a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kapta meg, a külügyi, vagyis a diplomáciai világ úgyis eléggé leállt, senki nem repült, így a külgazdasági feladatokkal is ellátott minisztérium tényleg ráállhatott a beszerzésekre – mondta akkoriban Májer.
A cég először a KKM megbízásából vett 500 lélegeztetőgépet 4,7 milliárd forint értékben, vagyis 9,4 millió forintos átlagáron. Majd a Duna Aszfaltnak vásárolt 100 ezer maszkot 120 millió forintért. Végül az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK) vásárolt maszkot, lélegeztetőgépet és kiegészítő berendezéseket 7,7 milliárd forintos összesített áron.
Pörgött az üzlet, 2020-ban 11,7 milliárd, 2021-ben 6 milliárd forint volt a forgalmuk, ám hirtelen minden rosszra fordult a cég körül. Ahogy az egyik volt vezető fogalmazott: „elindult a szarspirál”.
Először a cég könyvvizsgálója, Gyapjas István, csalás gyanúja miatt felmondott utalva arra, hogy egyes bizonylatok ellentmondanak egymásnak a céges könyvelésben. MNB-vizsgálat is lett ebből, és mivel a nagy figyelmet kapó lélegeztetőgép-vásárlás és a csalás gyanúja egybeesett, a közvéleményben mindenki összekapcsolta a két elemet – állította egy volt vezető.
A társaság ex lex állapotba került: a részvények kereskedését felfüggesztették, mert nem volt könyvvizsgáló által auditált mérlegük, miután a korábbi auditor csalás gyanújáról adott jelzést. A cég keresett, de jó ideig nem talált új könyvvizsgálót, majd végül talált, de az sem segített.
Az MNB 2020 augusztusában célvizsgálatot indított a társaságnál, ennek a végén a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó előírások megsértéséért, a bennfentes információ nyilvános közzétételére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértéséért, és a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértéséért súlyos (együttesen 100 millió forint feletti) bírságot rótt ki a cégre. 2021. április 16-án az MNB fel is függesztette a részvény tőzsdei kereskedését, illetve felszólította a céget, hogy auditáltassa a 2020-as mérlegét.
2023 októberében az MNB előírta az OTT-One Nyrt. részvényeinek törlését a tőzsdéről, illetve megint bejelentette, hogy büntetőeljárást kezdeményez. Polt Péter legfőbb ügyész kapott a különböző nyomozásokkal kapcsolatban kérdést az MSZP-s képviselő Tóth Bertalantól. Az erre adott válaszból az derült ki, hogy van olyan nyomozás, ami zajlik, van, ami pattog a hatóságok között, de olyan is van, amelyet ejtettek.
Mintegy 2300 kisbefektető vásárolt az OTT-One részvényeiből, nekik az lenne a fontos, hogy hol van a cég vagyona, hiszen ők joggal gondolják azt, hogy ha az egykori milliárdok meglennének, a cég részvényeinek értéke sem nullázódott volna le.
Azt tudni kell, hogy a biztos tőkepiaci csalás és a feltételezett tőkepiaci csalás között nagy különbség van. Amikor egy tőzsdei részvény elértéktelenedik, ez bűncselekmény nélkül is előfordulhat, hiszen van, amikor valaki befektet egy cégbe, amelynek aztán csökken a részvényárfolyama, vagy akár teljesen eltűnik az értéke.
Az OTT-One azért tűnik mégis más esetnek, mert a sok korábbi feljelentés miatt a befektetők joggal érzik úgy, hogy ezúttal nem pusztán sikertelen gazdálkodás történt, hanem valami sötétebb ügy miatt foszlott semmivé az a pénz, amit a cég részvényeibe fektettek. A részvényesek úgy érzik például, hogy rendre megtévesztő tájékoztatásokat kaptak.
A kisbefektetőknek akkor lenne esélyük, ha az derül ki, hogy szándékos megtévesztés áldozataivá váltak. Logikusan az OTT-One, vagy annak vezető munkatársai lehetnek ezért a felelősök, de a pórul járt befektetők mindig ott próbálják mérsékelni a kárukat, ahol pénzt remélnek, például a céget ellenőrző jegybanknál, vagy a mérlegeket korábban még jóváhagyó auditornál, esetleg a cégről pozitív elemzést készítő elemzőcégeknél. Ez azonban eléggé nehézkes, hiszen itt valami szándékos, rosszhiszemű elemet kellene bizonyítani olyan szereplőknél, akikről ez nehezebben feltételezhető.
A cégnek könyvvizsgálót kellett találni, a Májer Bálint-féle vezetés megtalálta erre a feladatra Kajtár Lászlót, ami után egy darabig úgy tűnt, végre lesz auditált mérlege a cégnek. Azonban 2022 júliusában közölte a cég, hogy Kajtár felmondta a jogviszonyát azzal az indoklással, hogy a Pénzügyminisztérium Számviteli és Közfelügyeleti Főosztálya határozata útján „IFRS”, valamint „kibocsátói” minősítését is visszavonta.
Darabos Viktor lett az OTT-One új vezetője, aki Lakatos László Pétert bízta meg az audittal. Azonban bekeményített az MNB, visszavonta a büntetésekre adott korábbi részletfizetési engedményét, a cég pedig nem tudta kifizetni a könyvvizsgálóját. A végjáték: a cég vezetése ment a levesbe, majd a hatóságok elindították a felszámolást, a NAV visszavonta a társaság adószámát.
Az OTT-One-nak úgy lett vége, hogy mindenki végig érezte, hogy nagy a gáz, de nem értette, hogy mi történt, min ment félre ez a sztori. A kisrészvényeseknek az is fáj, hogy még csak nem is tudják töröltetni a részvényeiket, pedig azok tartásának havi költsége is lehet. Csalódott embereknek értéktelen, semmire sem jó, kereskedésből kivont OTT-One-papírokat kell tartaniuk az értékpapírszámlájukon.
Az összeomlás óta az érintettek közül többen feljelentéseket tettek, online fórumokon szervezkednek, próbálják felszínen tartani az ügyet, illetve nyomást gyakorolni a hatóságokra, hogy a nyomozásoknak legyen számukra értékelhető eredményük. A kisbefektetők a céget 2018-tól 2022 novemberéig irányító vezetőség és az érintett szervezetek felelősségét feszegetik.
Hogy a nyomozó hatóságoknál az újonnan érkező feljelentések jelentenek-e egyfajta nyomást, vagy ez inkább csak iktatás, plusz papírmunka számukra, nem tudni. Ahogy egyelőre azt sem, hogy hová lett a pénz a cégből.
via Telex
