Idén újra nekünk ajánlhatod fel az adód 1 százalékát!

5 éves lesz a KecsUP március 28-án! 5 éve nyújtunk tá­jé­ko­zó­dá­si pontot a hétköznapokban. Célunk nemcsak füg­get­len­nek lenni, de a leghitelesebb, legmegbízhatóbb és leg­ma­ga­sabb minőségű újságot készíteni a városban. Egy olyan szabad és gondosan szerkesztett platformot, amit minden város megirigyelne.

2023. óta nekünk is felajánlhatod adód 1%-át. Ne hagyd az államkasszában ezt a pénzt, rendelkezz róla, hogy a vidéki média kapja meg!

Áramlat Alapítvány adószáma: 19235743-1-03

Feleannyi pénzből élünk, mint az átlag európai

- Advertisement -

A Gfk felmérése szerint a hazai átlagos vásárlóerő idén már meghaladta az európai átlag felét. 42 országból így is csak a 30. vagyunk.

Magyarországon egy főre számított vásárlóerő 7 416 euró (mintegy 2,4 millió forint), ami 2019-ben több lett, mint az európai átlag fele (14 739 euró) – olvasható a GfK piackutató legfrissebb felmérésében. A listavezető, akárcsak tavaly, Lichtenstein lett, 67 550 eurós (mintegy 22,3 millió forint) értékkel, majd Svájc és Luxemburg következik. Az általunk mintaországnak, elérendő célnak tekintett Ausztria a 7., itt az átlagos vásárlóerő 24 067 euró fejenként. Magyarországon ugyanez a megelőző esztendő 6 654 eurójához képest közel 12 százalékkal emelkedett. Ezzel hazánk – Lengyelország mögött -, a tavalyi helyezését megtartva, a 30. lett a vizsgált 42 ország rangsorában. Kui János, a GfK Hungária Kft. geomarketing-terület vezetője a Népszavának elmondta: az 1990 óta elvégzett felméréseik során már régóta vártak arra, hogy bejelenthessék: az európai országok jobbik feléhez tartozunk. (A csehek, egy helyet rontva, hét hellyel előttünk, a románok, egy helyet javítva, kettővel utánunk végeztek.)

A vásárlóerő meghatározása – a GfK felmérése szerint – az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elkölthető jövedelmet jelenti. A mutató értékének számításánál az infláció alakulását viszont nem követik. A vásárlóerő-számítás alapjául a személyi jövedelemadó-bevallásból származó adatok szolgálnak. Az általános vásárlóerő azt az elméletileg elkölthető jövedelmet tükrözi, amelyet a lakosság élelmiszerre, szolgáltatásokra, közműdíjakra, magánnyugdíjpénztári befizetésre, biztosításra, rekreációra, közlekedésre és fogyasztásra fordíthat.

Magyarország 19 megyéje – és a főváros – közül mindössze ötben magasabb az egy főre jutó vásárlóerő, mint az országos átlag. Ezek a megyék mind Budapest környékén, illetve az osztrák határ közelében találhatóak. Ezzel szemben az ország megyéinek háromnegyede az országos átlagnál alacsonyabb vásárlóerővel rendelkezik. A sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Bereg, amelynek lakosai fejenként csupán 5 816 euróból (mintegy 1,9 millió forintból), azaz az országos átlag 78 százalékából – és az európai átlag 40 százalékánál is kevesebből – kénytelenek kijönni. Viszonylag kis elmozdulást mértek a kutatók az egyes megyék rangsorában, Komárom-Esztergom és Fejér, valamint Veszprém és Vas megye helyet cseréltek, míg Csongrád – Zalát a 10. helyről kiszorítva – idén először bekerült a 10 legtehetősebb megye közé.

Budapest lakosainak fejenként elkölthető jövedelme 9 230 euró (mintegy 3 millió forint), ami az országos átlagnál közel 25 százalékkal nagyobb, de az európainál még mindig 37 százalékkal kevesebb. A fővároson kívül, az ötezernél nagyobb lélekszámú települések közül az országos átlagot 40-60 százalékkal meghaladó vásárlóerőt mértek Ürömön, Nagykovácsiban, Budaörsön, Solymáron és Pakson. E körben a tavalyi sorrend nem változott, viszont a gazdag települések listáján a 10. helyről Dunakeszi kiszorította Gödöllőt.

- Advertisement -
Exit mobile version