Napokig nem tudhatott az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb politikai botrányáról az, aki csak a kormánypárti és az állami médiából tájékozódik. Győr fideszes polgármesterének ügyéről csak akkor számoltak be, amikor Borkai Zsolt elnézést kért a családjától, miután kiderült róla, hogy prostituáltakkal mulatott egy jachton.
Győr-Moson-Sopron megye napilapjában, a Kisalföldben is csak 4 nappal a botrány kirobbanása után, hétfőn írtak erről, az ügy részleteit mellőzve. A Kisalföldet, csakúgy, mint az összes megyei napilapot a Mediaworks adja ki. A médiacég 2016 őszén került Mészáros Lőrinchez, tavaly pedig a Fidesz-közeli médiaholding, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) része lett (hasonlóan a HírTV-hez, az Origóhoz, a Figyelőhöz és a Magyar Nemzethez) – írja az Euronews.
A magánkézben lévő megyei napilapoknál feltűnő, hogy az önkormányzati választási kampányban a kormánypárti jelölteket népszerűsítik, és ugyanígy megy ez az adóforintokból fenntartott önkormányzati újságoknál is. Pécs város hetilapja például rendszeresen negatív cikkeket közöl Péterffy Attila ellenzéki polgármesterjelöltről. A Pécsi Hírek legutóbbi számában az összes polgármester jelöltet megszólaltatták, kivéve őt.
A Pécsi Városi tévé híradójában is jóval több adásidőt szentelnek a kormánypárti jelöltnek.
Pécs azon kevés városok egyike, ahol léteznek alternatív helyi hírforrások. Miközben az állami és a Fidesz-közeli médiában több százan dolgoznak, a Szabad Pécs internetes lapot csupán három újságíró szerkeszti. 2016 végén jöttek el a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került Új Dunántúli Naplótól, miután a kormányközelivé vált lapnak leváltották a vezetőjét.
Babos Attila főszerkesztő szerint politikai és gazdasági „ellenszélben” dolgoznak. Sokan nem mernek náluk hirdetni, és amióta 2017-ben megírták, hogy a város csődközeli helyzetben van, az önkormányzattól és a Fidesztől sem kapnak érdemi válaszokat.
„A legeslegritkább esetben tudunk úgy választ kapni, hogy sajtótájékoztatón az adott témában kérdezünk, de néha még akkor is azt mondják, hogy adjuk be írásban a kérdést.”
Kecskeméten is érdekesek a viszonyok. A 180 milliónyi közpénzből finanszírozott Médiacentrum oldalain jól eldugva lehet csak megtalálni a választási híreket, a KTV-n rögzített vitákat pedig csak hosszas, fárasztó keresgélést követőn.
Polyák Gábor médiajogász szerint még a megyei jogú városokban is szinte csak kormánypárti hírforrásokból lehet tájékozódni. Sokan alábecsülik a helyi média jelentőségét a kampányban.
„Ezeknek viszonylag olcsó és jó az elérése abban az értelemben, hogy például az önkormányzati lapokat ingyen kapják meg a háztartások, nagy számban, ez olyan hírforrás, amit azok is kézbe vesznek, akik egyébként nem nagyon foglalkoznak más politikai hírekkel. Mindenképpen van ezeknek hatása, úgy, hogy semmiféle szabályozás nem vonatkozik rájuk.„
Orbán Viktor éveken át balliberális médiafölényről beszélt, szeptember végén viszont egy szélsőjobboldali olasz párt rendezvényén elismerte, hogy „a magyar médiában a baloldalnak maximum 60, de inkább csak 50 százaléka van, a keresztény-konzervatív jobboldalnak szintén 40-50 százaléka van”.
A magyar kormány elleni uniós eljárás keretében az Európai Tanácsban szeptemberben a jogállamiság és a demokrácia helyzetéről kérdezték Varga Judit igazságügyi minisztert, a sajtóról azt mondta: a KESMA létrehozása független piaci szereplők ügylete volt, nem a kormányé, a közmédia tisztességes és pártatlan tudósításait pedig több állami szerv garantálja.
Arról nem beszélt, hogy a miniszterelnök tavaly nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősítette a KESMA-t érintő átalakításokat, ezáltal kivonta azt minden versenyjogi vagy médiahatósági felügyeleti eljárás alól.
A svéd, a dán, a spanyol és a francia kormány képviselője is emlékeztette Varga Juditot arra, hogy az EBESZ jelentése szerint a 2018-as választás tisztaságát sértette az állami tévé és rádió fideszes propagandája.
Az Euronews kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, az EBESZ nem minden megállapításával értenek egyet.
