„Nem minden gyereknek való az alternatív iskola, és nem minden gyereknek való az állami iskola”
– mesélik oktatói tapasztalataikat, az egykori szarkási Klebelsberg-iskolában működő Gyermekliget Alternatív Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógusai.
Amikor a szokványostól eltérő módon működő iskolák kerülnek szóba, gyorsan szárnyra kapnak az ismeretlenség miatt olyan mondatok, hogy ide csak fura gyerekek járnak, hogy nincs tanulás és csak játék van. A legtöbb félreértés mindig abból alakul ki, hogy nem áll rendelkezésre kellő információ. Az alternatív iskolák iránti bizonytalan viszonyulás is ebből származik, annak ellenére, hogy egyre népszerűbbek, és sok nagycsaládos keresi az olyan oktatási modellt, ahol kiemelt szerepet fordítanak a gyermek lelki, testi és szellemi fejlődésére.
Mégis miben más az alternatív iskola, mint az állami iskola?
A válasz röviden erre az, hogy:
„hagyjuk kibontakozni a gyerekeket a saját tempójukban, és a saját léptékükkel”
– Kovács Gáspár 2020/2021-es tanév elsős osztálytanítója, zenetanár szerint, aki elmondása alapján azért szeret itt tanítani, mert mindenekelőtt csak az oktatásra kell figyelnie. Egy állami iskolában, ahol az adminisztráció terhe is jóval nagyobb, fokozottan megnő a hibázás lehetősége. Itt nagyon sok mini projekt van, ami összetett feladatvégzést és gondolkodást igényel, illetve a közös élményhelyzetek kialakítása mellett a kulcskompetenciákra épít – magyarázza Gáspár az iskola módszereit.
Varga Bence a kecskeméti pedagógusképző kar elvégzését követően állami suliban kezdett dolgozni, miközben délutánonként a szarkási Gyermekligetben is tanított. Félév után rájött, hogy gondolkodásához közelebb áll az alternatív iskola. Mára két osztálya is van – mindkettő kislétszámú, ami véleménye szerint azért jó, mert egyformán erősíti a gyerekek, illetve a pedagógus és a gyerekek közti kapcsolatokat. Bence szerint az általános iskola alapja az, hogy szociális vonatkozásában az együttműködésre épül.
Lévai Zoltán, a Gyermekkert Kecskeméti Waldorf Egyesület elnöke az iskola egyik pedagógusát idézte, hogy miért tartja fontosnak az alternatív oktatást:
„nem azt kell tanítani a gyerekeknek, amit a gépek jobban tudnak, hanem azt, amit az ember tud jobban.”
Fontos a lexikális tudás, de a sorrend nem mindegy, ezért is fektetünk nagy hangsúlyt az EQ-ra, vagyis az érzelmi intelligenciára. A tantárgyi struktúránk a gyermek akaratát, érzésvilágát és gondolkodását egyaránt fejleszti
– foglalja össze a fontosabb nevelési-oktatási irányelveket Zoltán.
Szeptembertől indul a második óvoda – tervek a jövőre nézve
A Gyermekliget Alternatív Iskola és Óvoda szeptemberben nyitja meg második óvodáját, aminek helyszíne, külön épülettel a szarkási iskola kiterjedt területe. A jelentkezéseket figyelembe véve úgy számolnak, hogy az óvodákban és az iskolában összesen 70 gyermek kezdheti meg az őszi tanévet, de addig is júniusban és júliusban táborokkal várják a gyermekeket.
A fenntartó a jövőre nézve két ambiciózus tervet is felvázolt. Mivel az iskola több mint 10 ezer m2 területen helyezkedik el, amely erdős-ligetes részeket, gyümölcsöst és kertet is tartalmaz, szeretnének farmalapú iskolává válni, ahol kéz a kézben jár a gyakorlati oktatás. A másik célkitűzésük pedig, hogy megszervezzék a gimnáziumi oktatást, amivel egy komplex oktatási modell válna elérhetővé.
